"Tárgyilagosnak kell lennünk, a mi helyzetünk nagyon nehéz, de nem kilátástalan. Küzdenünk kell, hogy megvalósítsuk érdekeinket, tiszteletben tartva a demokratikus országok között fennálló tárgyalási szabályokat" - idézték kedden belgrádi híradások Tadicot. A köztársasági elnök elismerte, hogy a milosevici szocialisták és a radikálisok évtizedes nem demokratikus rendszere után Belgrád számára nagyon szűk politikai mozgástér kínálkozik, viszont Szerbia erőssége az lesz a tárgyalásokon, hogy demokratikus ország, egy demokratikus ország szétforgácsolása márpedig elképzelhetetlen.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn döntött arról, hogy megkezdődhetnek a nemzetközi tárgyalások Koszovó jövendő jogállásáról. Pristinában kitörő örömmel fogadták ezt, koszovói albán politikai vezetők rég várt, örömteli és történelmi pillanatnak mondták a BT-döntést, többen hangsúlyozták, hogy ezzel Koszovó belép a függetlenné válás folyamatának utolsó szakaszában. A szerbiai politikai vezetők beletörődve és leplezett csalódással fogadták azt, hogy a BT meghozta döntését, noha Vojislav Kostunica miniszterelnök New Yorkban felhívta a testület figyelmét arra, hogy Koszovó messze van még a látszólagos soknemzetiségű társadalom megteremtésétől is, és kétséges, hogy ilyen helyzetben sikeresek lehetnek-e a tárgyalások.
A koszovói albánok több mint egy hónapja megalakították az összes parlamenti párt vezetőiből álló tárgyalódelegációt, Szerbiában pedig a BT-ülés utánra ígérték ezt, de a tárgyalódelegáció megalakítása körül szemlátomást lesznek még viták. A kormányzó Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) bejelentette kedden, hogy a küldöttségben nem vehetnek részt az ellenzéki szocialisták és a radikálisok, mivel részint az ő politikájuk miatt kényszerült Szerbia ebbe helyzetbe, másrészt pedig nem kell bosszantani jelenlétükkel a nemzetközi közösséget.
Elemzők rámutatnak, hogy amennyiben teljesül az SPO óhaja, a szerbek nem mutatnak majd az albánokhoz hasonló egységet a tárgyalási folyamatban, másrészt egy esetleges kudarcért, netán Koszovó függetlenné válásáért a rendszerváltó demokratikus tömb politikai erőit tennék felelőssé a milosevici rezsim pártjai.
A belgrádi Politika című napilapban kedden megjelent egy ismert szerbiai szociológus, Vladimir Vuletic elemzése, amelyben a szerző rávilágít arra, hogy a státustárgyalások megkezdését a szerbiai közvélemény "rendkívül csöndesen fogadta", és sokan bizonyára úgy gondolják, hogy Koszovó sorsa eldőlt már a milosevici időkben, és a tartomány amúgy is felesleges ballaszt Szerbia számára. A szociológus rámutat, hogy a szerb fél most első ízben áll hozzá rendkívül civilizáltan, a nép harsogó támogatása nélkül egy területi kérdés rendezéséhez.