A lengyel áramszerződéseket is vizsgálja az EU

Magyarország mellett Lengyelország esetében is vizsgálja a hosszú távra szóló áramszerződéseket az Európai Bizottság. A brüsszeli intézmény szerint ugyanis ezek a megállapodások biztos megtérülést és nyereséget jelentenek az áramtermelő cégek számára, márpedig ez sértheti az unión belüli piaci versenyt.

A jelek szerint az Európai Bizottság hozzákezdett ahhoz, hogy górcső alá vegye az új uniós tagállamok árampiaci feltételeit. Az unió végrehajtó szerepét betöltő bizottság csütörtökön jelentette be, hogy Magyarország után hivatalos vizsgálatot indít Lengyelország esetében is.

Lengyelországban az áramellátó hálózatot az állami tulajdonban lévő Polskie Sieci Energetyczne (PSE) működteti, amely 1994 és 1998 között kötött hosszú távra szóló szerződéseket áramtermelő cégekkel. A megállapodások értelmében a PSE kötelezettséget vállalt arra, hogy előre meghatározott áron vásárolja az áramot, amelynek menyiségét szintén rögzítették.

Az Európai Bizottság szerint ezek a szerződések így garantálják, hogy a termelők számára mindenképpen megtérül befektetésük, és a nyereség miatt sem kell aggódniuk. Az érintett cégek a lengyel árampiac mintegy felét fedik le, és ez jócskán csökkenti az esélyét annak, hogy új szereplők jelenjenek meg - teszi hozzá a bizottság, amely sérelmezi azt is, hogy Lengyelországban készül egy törvénytervezet, amelynek értelmében kártérítést fizetnének a cégeknek a szerződések esetleges felmondásáért.

A bizottság hasonló bírálatokat fogalmazott meg két héttel ezelőtt Magyarországgal szemben is, kiemelve, hogy nálunk még nagyobb, nyolcvan százalékos arányban fedik le a piacot azok az áramtermelők, amelyekkel hosszú távú szerződést kötött az állam. A brüsszeli testület mindkét országnál megjegyzi ugyanakkor, hogy a kilencvenes évek közepén rá voltak kényszerülve arra, hogy korszerűsítsék az áramellátást, és ezért kötöttek ilyen megállapodásokat.

Mostanra azonban, hogy Magyarország és Lengyelország az EU tagja lett, kétségessé vált, hogy ezek a szerződések megfelelnek-e az uniós szabályoknak, amelyek tiltják a piactorzító állami támogatásokat - áll a bizottság közleményében. Az uniós szerv ezért mindkét ország esetében vizsgálatot indított.

Magyarországon politikai vita is kibontakozott az áramszerződésekről, miután Orbán Viktor Fidesz-elnök hétfőn a parlamentben előállt úgynevezett az "luxusprofit" elleni javaslattal. Az ellenzéki pártvezető javaslatának célja, hogy 10 százalékkal csökkenjen a háztartási villamos energia ára Magyarországon. A csomag része a hosszú távú áramvásárlási szerződések felülvizsgálata és az abban foglalt tételek csökkentése, a szolgáltatók közötti verseny elősegítése. Szerepel benne az is, hogy amíg a verseny nem fejti ki jótékony hatását, a kormány ne mondjon le a legmagasabb fogyasztói ár meghatározásának jogáról.

Kóka János gazdasági miniszter erre a parlamentben azzal reagált: "Térjünk vissza a realitások talajára!" Kóka hozzátette azt is, a luxusprofit kifejezést nevetségesnek tartja, Orbán javaslata pedig olyan, mintha azt mondanánk, hogy ezentúl legyen minden ingyenes. Szerdán ugyanakkor Batiz András kormányszóvivő már azt közölte, hogy napirenden van a hosszú távú áramszerződések felülvizsgálata, igaz részleteket arról nem közölt, hogy ez jelenleg milyen fázisban van.