Kétmilliárd euró, vagyis 500 milliárd forint: ennyi volt a tét magyar szempontból az Unió 2007-13 közötti költségvetéséről rendezett budapesti tárgyaláson. Az Unió soros elnöke, Tony Blair brit miniszterelnök a visegrádi országok kormányfőivel találkozott a Parlamentben, hogy meggyőzze őket elképzeléséről. E szerint éves szinten 25 milliárd euróval csökkentené az uniós büdzsét, illetve tíz százalékkal az új tagállamoknak járó felzárkóztatási forrásokat. A találkozón nem született megállapodás. Blair javaslatát ugyanis a visegrádi országok (V4-ek) vezetői nem fogadták el.
Gyurcsány Ferenc azt mondta az egyeztetés után: Európának új költségvetésre van szüksége, az új tagállamoknak különösen. A V4-ek egyetértenek a büdzsében végrehajtandó reformok szükségességében, de az nem fogadható el, hogy csak egyetlen ponton, a kohéziós politika (vagyis az új tagállamoknak juttatott felzárkóztatási támogatások) terén hajtsunk végre változtatásokat - jelentette ki. Hozzátette: nagyobb nyitottságra és megértésre lenne szükség a költségvetés mérete és az uniós pénzekhez való hozzáférés ügyében.
Gyurcsány nem tartotta elfogadhatónak Blair javaslatát, miszerint a visszatérítésekhez és a közös agrárpolitikához nem nyúlna a brit elnökség, az új tagoknak járó kohéziós forrásokat viszont megkurtítaná. "Olyat nem támogatunk, hogy az új tagországok fizessék ki a régi uniós kompromisszumok árát" - mondta.
Gyurcsány szerint nem lehet csak egy ponton változtatni, három kérdésben is át kell gondolni a teendőket: a költségvetési visszatérítés, a mezőgazdasági támogatások és a kohéziós alapok ügyében is. Arra bátorítjuk a brit elnökséget, hogy induljunk el mind a három területen, ha ez nem lehetséges, tartsuk fenn a jelenlegi költségvetés szerkezetét - közölte.
Azt javasolta Gyurcsány: tegyék rugalmasabbá a hozzáférést az uniós pénzekhez. Példaként említette, hogy Magyarország jelenleg nem tud lehívni támogatásokat régi, rossz állapotú épületek felújítására vagy bizonyos útépítésekre, útfelújításokra. Ha viszont mindezt engedné az Unió, Magyarország akár egy kisebb költségvetésből is több pénzt tudna felhasználni. A költségvetés méretét és az elérhetőség kérdését össze kell kapcsolni - mondta.
Közölte azt is, hogy a találkozón konkrét számokat nem érintettek. Hozzátette: az derült ki számára, hogy a felekben megvan szándék a megállapodásra, de érzése szerint még messze vannak ettől. Megállapodást akarunk, de nem mindenáron - közölte. A Reuters által idézett diplomaták szerint ugyanakkor a visegrádi országok vezetői készen állnak arra, hogy csökkentsék a fejlesztési támogatásokat, a de a tíz százalékot soknak tartják.
Tony Blair azt mondta: ha most decemberben nem sikerül tető alá hozni a büdzsét, akkor szerinte arra sincs esély, hogy ez jövőre sikerül. 2007-től pedig az Európai Parlament veszi át az uniós költségvetés ellenőrzését, így két év múlva - ha nem sikerül most megállapodni - Magyarország a jelenlegi felzárkóztatási támogatások harmadát kaphatja csak - mondta Tony Blair, hozzátéve: nincs lehetőség arra, hogy Nagy-Britannia lemondjon a neki jelenleg járó költségvetési visszatérítésekről.
Az egyeztetést követő sajtótájékoztatón összevitatkozott Gyurcsány és Blair azon, hogy mi az oka az uniós források felhasználásában jelentkező nehézségeknek. Blair szerint ezek oka a források bősége. Gyurcsány viszont úgy vélte, ebben téved a brit kormányfő, és az alacsony felhasználási hányadért nem a források bősége, hanem a forrásokhoz való hozzájutás rugalmatlansága a felelős. Példaként hozta fel, hogy Magyarország első uniós évében jobban használta ki az alapokat, mint a britek uniós tagságuk első évében.
Bár a találkozó utáni sajtótájékoztatón Blair azt mondta, a közös agrárpolitika reformja nélkül Nagy-Britannia semmit nem hajlandó feladni a neki visszajáró pénzből. Nem sokkal később azonban a brit kormányfő szóvivője azt közölte, hogy Nagy-Britannia kész lenne lemondani uniós visszatérítésének akár 15 százalékáról is az uniós költségvetési kompromisszum érdekében.
Tony Blair csütörtökön Tallinnban a balti államok vezetőivel is tárgyalt az EU-büdzséről, de egyelőre nem tudta meggyőzni őket. Ezután érkezett pénteken Budapestre, hogy tárgyaljon a magyar, a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnökkel is.