Elhurcolt polgárok ügyeivel foglalkozott a Bundestag

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a parlament alsóházában (Bundestag) visszautasította azokat a feltételezéseket, hogy a hazai szakszolgálatok segédkezet nyújtottak Haled al-Maszri német állampolgár két évvel ezelőtti elhurcolásához és afganisztáni fogva tartásához.

A libanoni születésű Maszri azt állítja, hogy 2003 szilveszterén őrizetbe vették a szerb-macedón határon, majd a macedónok átadták az amerikai hírszerzésnek, a CIA-nak. Maszri állítása szerint öt hónapig tartották fogva Afganisztánban, s közben bántalmazták. A kihallgatásokat segítette egy Sam névre hallgató német anyanyelvű férfi. Vallatói olyasmiket is kérdezgettek tőle, amelyekről vélhetően a német titkosszolgálattól értesülhettek. Az amerikaiak végül Albániába vitték, és ott szabadon engedték Maszrit, aki ezután visszatért Németországba.

A német szakszolgálatokat többek között az a vád éri, hogy a megfigyelt, de ártalmatlannak tartott Maszriról átadott információkkal felhívták rá az amerikaiak figyelmét, s így közvetetten részesei az emberrablásnak.

Steinmeier szerdán megvédte a német és a külföldi szakszolgálatok közötti információcserét, amely azonban csak jogállami alapon működhet, s nem adhat alapot német állampolgárok elrablására. Steinmeier 2003-2004-ben a kancellári hivatalt vezette. Mind ő, mind mások azt állítják, hogy Maszri esetéről csak akkor szereztek tudomást, amikor a férfit már szabadon bocsátották elrablói. Otto Schily volt belügyminisztert Daniel Coats, Washington berlini nagykövete tájékoztatta 2004. május 31-én az esetről, titoktartást kérve

Otto Schily és Frank-Walter Steinmeier

A német kormány illetékes tagjai szerdán a Bundestag több bizottságát is tájékoztatták a Maszri-ügyről, s a részben zárt ajtók mögötti üléseken a "titkos CIA-járatok" ügye is szóba kerülhetett. Mindezekkel a témákkal a német különleges szolgálatokat felügyelő parlamenti ellenőrző testület is foglalkozik. A testület új összetételét szerdán döntötték el, s kisebb szenzációval ér fel, hogy a grémiumba első ízben beválasztották a kemény baloldal egyik képviselőjét is.

A Bundestag szerdai meghallgatásain, vitáiban a német közvélemény előtt kevésbé nyilvánvaló ügyek is napvilágra kerültek. Így például a guantánamói támaszponton vádemelés nélkül fogva tartott brémai Murat Kurnaz ügye. A Die Zeit hetilap szerint Kurnazt is németek vagy mások szolgálatában álló német anyanyelvűek hallgatták ki. Az állítólag Damaszkuszban raboskodó Mohammed Haidar Sammar esetében felmerül az a gyanú, hogy a német hírszerzés, a belső elhárítás és a szövetségi bűnügyi rendőrség emberei is jártak nála. Brigitte Zypries igazságügyi miniszter megerősítette, hogy a férfi ellen terrorizmus gyanúja miatt továbbra is folyik vizsgálat Németországban.