Kultúrharcot gerjesztettek a gúnyrajzok

Kultúrák közötti összecsapást gerjesztett az a néhány, Mohamedet ábrázoló karikatúra, amelyeket még tavaly közölt egy dán napilap. Az iszlám világban felháborodott nyilatkozatok és tiltakozások követik egymást, a nyugati sajtóban pedig csak azért is újra és újra lehozzák a rajzokat, a szólásszabadságra hivatkozva. Erre hivatkozni azonban nem helyes a más kultúrát sértő rajzok esetében - mondta az [origo]-nak egy indonéziai diplomata.

Muzulmán és nem muzulmán országban is tiltakozásokat szerveznek a mohamedes karikatúrák miatt. Tüntetésekre szólítottak fel iszlám csoportok Irakban, Egyiptomban és a palesztin területeken, több nyugati országban - így Nagy-Britaniában is - pedig a dán nagykövetségek elé szerveznek megmozdulásokat a helyi muzulmánok. Indonéziában reggel megtámadták a dán nagykövetség épületét a felbőszült hívők.

A Jyllands-Posten dán napilapban még tavaly szeptemberben jelent az a tucatnyi gúnyrajz, amelyek egyszer bomba alakú turbánnal a fején ábrázolták Mohamedet, másszor pedig úgy, amint azt magyarázza az öngyilkos merénylőknek, hogy kifogyott a szüzekből (amely az iszlám mártírok hagyományos jutalma a másvilágon). A képek azóta újra és újra feltűnnek az európai médiában, norvég, spanyol, olasz, német és francia lapok is lehozták őket, sőt itthon a Magyar Hírlap is megjelentetett kettőt, és az index.hu is közölt többet.

Visszahívott nagykövetek, elbocsátott szerkesztők

A gúnyrajzok miatt Szíria és Szaúd-Arábia januárban visszahívta dániai nagyköveteit. A héten több jordániai és francia szerkesztőt is elbocsátottak, akik úgy döntöttek, újraközlik a sértő képeket. Gázában csütörtökön fegyveresek vették körbe az Európai Unió irodáját, bocsánatkérést követelve, Norvégia pedig fenyegetések miatt bezárta ciszjordániai képviseletét. A palesztin területeket a jelentések szerint sorra hagyják el a nyugati újságírók és segélymunkások, miközben egy dán tejipari cég bejelentette: 125 dolgozóját kénytelen elbocsátani, mivel termékeit bojkottálják az iszlám országokban.

Dánia, három hónappal azután, hogy 11 muzulmán ország képviselői tanácskozást kezdeményeztek az ügyben, csak péntekre hívta össze megbeszélésre nagyköveteket. Anders Fogh Rasmussen dán kormányfőt emiatt számos kritika is érte. A dán miniszterelnök csütörtökön közölte, sajnálja a sértést, de úgy vélte, kormánya nem felelős az ügyben. Rasmussen szerint a karikatúrák ügye túlnőtt Dánián, és a nyugati szólásszabadság és az iszlám tabuk közötti összecsapássá alakult.

"Szatíraszabadság" és hozzászoktatás

Ezt igazolja az is, hogy pénteken számos holland újság lehozta az eredeti karikatúrákat, sőt újabbakat is. A Het Nieuwsblad egyenesen "Szatíraszabadság" szalagcímmel jelentkezett, és a muszlim felháborodást szólásszabadság elleni támadásnak minősítette. Egy másik lap egy belga filozófust, Etienne Vermeerscht idéz, aki szerint minden héten meg kellene jelentetni ilyen rajzokat, hogy a muzulmánok hozzászokjanak,. A lap eleget is tett ennek a gondolatnak.

A karikatúrák közzététele esetén nem helyes a szólásszabadságra hivatkozni - mondta az [origo]-nak Octavino Alimudin, az indonéz nagykövetség ideiglenes ügyvivője. A diplomata szerint ugyanis a szólásszabadsággal együtt jár a más vallási felekezetek tiszteletben tartása is, ezt azonban a karikatúrák közlésével semmibe vették. Octavino Alimudin úgy vélte, a rajzok közzététele nem segíti a vallások közötti párbeszédet sem, melyet Indonézia és számos más állam mellett a Vatikán is támogat. A diplomata közölte, kiemelt figyelemmel kísérik az ügyet, amely várhatóan napirendre kerül a magyarországi diplomáciai képviseletek iszlám csoportjának legközelebbi tanácskozásán.

Nyugaton és itthon sem idegen a vallási indulat

Nem ez az első alkalom azonban, hogy nyugati vallásgyalázás miatt tiltakoznak a muzulmánok. Tavaly tavasszal azért szerveztek számos Amerika-ellenes tüntetést, mert a Newsweek azt írta, hogy a guantánamói támaszponton úgy próbáltak nyomást gyakorolni a muszlim foglyokra, hogy a Koránt lehúzták a vécén. Később a lap elismerte, hogy erről szóló információjuk nem volt megalapozott, a szólásszabadság kérdése ebben az esetben fel sem merült.

Komoly vallási indulatokra azonban nem csak a muzulmánok képesek. Martin Scorsese filmje, a Jézus utolsó megkísértése például komoly botrányt keltett. Az 1988-ban készült alkotás ellen már készítése idején hevesen tiltakoztak a keresztény hívők, bemutatásakor egymást érték a filmet pornográfnak nyilvánító prédikációk a templomokban és nyilatkozatok a sajtóban. 1988 októberében egy francia szélsőséges katolikus csoport Molotov-koktélt dobott egy mozira tiltakozásképpen - 13 ember megsérült.

Még csak külföldre sem kell menni, hogy a vallásos felháborodásra példát találjunk: 1997-ben az RTL Klub nem adta le a fent említett filmet, mivel számos hazai vallási vezető - bíborosok, érsekek -, hívő és különböző szervezetek tiltakoztak ellene. A közelmúltban a csak interneten elérhető Matula Magazin volt tárgya vallásos indulatnak, amikor obszcén módon ábrázolta Jézus születését, illetve keresztre feszítését, 2004 karácsonyán. A lapon bemutatott animáció miatt a Jobbik nevű szervezet tiltakozott hevesen.

Ballai Vince