Nem kell félni a lengyel vízvezeték-szerelőtől

Az Európai Bizottság szerint pozitív hatással volt a régi uniós tagok fejlődésére a beáramló kelet-közép-európai munkaerő. Brüsszel ezért a kapuik megnyitását javasolja azoknak az országoknak is, amelyek eddig korlátozták a külföldi, így a magyar munkavállalók érkezését.

Az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott jelentése szerint a várakozásokkal ellentétben egyértelműen pozitív hatással volt a kelet-közép-európai új tagállamokból a régi tagországokba beáramlott munkaerő, amelynek száma a legtöbb országban eleve elmaradt a várttól. Nem igazolódott be tehát a régi tagok félelme, hogy az új belépők munkásai elárasztják őket.

A franciák annyira féltek a Lengyelországból érkező olcsó munkaerőtől, hogy a lengyel állam még kommunikációs kampányt is folytatott tavaly Franciaországban, amiben egy lengyel vízvezeték-szerelő bizonygatta: nem kell félni a külföldi munkavállalóktól. A brüsszeli testület jelentése alátámasztja ezt, mert a tapasztalatok szerint a tíz új tagállamból érkező munkaerő nem az ott élőktől vett el munkalehetőségeket, hanem még segített is enyhíteni az egyes ágazatokra jellemző munkaerőhiányon. A kapuikat a kezdetektől megnyitó Nagy-Britanniában, Svédországban és Írországban jelentős gazdasági növekedés, a munkanélküliség csökkenése és a foglalkoztatás növekedése tapasztalható.

Az uniós jelentés szerint a legtöbb országban a Közép- és Kelet-Európából érkező munkavállalók száma alacsonyabbnak bizonyult a vártnál. Így jelenleg Ausztria és Írország kivételével minden régi tagországban 1 százalék alatt van az új tagoktól érkező dolgozók aránya. A legtöbben Írországban próbálnak szerencsét, ahol kezdettől fogva tárt kapuk várták az oda érkező munkavállalókat.

Bár a brüsszeli testület hivatalosan nem tett ajánlást tagjainak a kapuik megnyitására az álláskeresők előtt, Vladimir Spidla foglalkoztatási biztos szerdán azt javasolta a tagállamoknak: a jelentés eredményeinek tükrében alaposan fontolják meg, vajon szükség van-e az átmeneti korlátozások további fenntartására. A biztos emlékeztetett arra is, hogy a munkaerő szabad áramlása az unió egyik alappillére. A jelentés egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a beáramló munkaerő nincs negatív, bomlasztó hatással az eredeti tagok munkaerőpiacára - közölte Vladimir Spidla.

Az Európai Bizottság 2006-ot a "munkavállalói mobilitás európai évévé" nyilvánította. Azonban a "régiek" közül 12 tagország a saját munkavállalóikat féltve az EU 2004-es bővítése óta korlátozza az új tagországok állampolgárait abban, hogy szabadon munkát vállaljanak náluk. Így a magyarokat is jelenleg csak három országban, a kapuikat teljes mértékben megnyitó Egyesült Királyságban, Svédországban és Írországban foogadják korlátozások nélkül.

A munkavállalók szabad áramlásának kérdésében 2011-ig egy hétéves átmeneti időszak van érvényben: ezalatt a tagállamok nemzeti törvényeikkel vagy kétoldalú megállapodásokkal is akadályozhatják az új tagállamokból érkezők munkavállalását. Idén április 30-án azonban lejár az a kétéves időszak, amelynek elteltével a "régieknek" felül kell vizsgálniuk ezeket a korlátozó intézkedéseket. Ha továbbra is elzárkóznak a munkaerőpiacuk megnyitásától, hivatalosan is értesíteniük kell a bizottságot.

Több nyugati országba mehetnénk dolgozni

A magyarok szerint javultak az esélyeik

A magyarok szerint javultak esélyeik az uniós munkaerő-piacon, bár nálunk az új tagállamok átlagánál azért kevesebben gondolják, hogy könnyebbé vált a csatlakozás óta a külföldi munkavállalás vagy a tanulás - derül ki a GfK piackutató felméréséből. Az EU 10-ek esetében a megkérdezettek átlag kétharmada számolt be pozitív változásról a külföldi munka és a tanulás terén. A legpozitívabban a lengyelek és a baltiak látják a helyzetet.

Az elmúlt két év pozitív tapasztalatai alapján májustól néhány tagállam megnyithatja kapuit. Dánia január elején, Finnország pedig február elején érzékeltette: fontolóra veszik a munkavállalás liberalizálását.

Egyes találgatások szerint Portugália, Spanyolország és Belgium is hasonlóképpen vélekedhet erről a kérdésről. Ez pedig a magyar munkavállalók számára is azt jelentené, hogy az eddigi három unióbeli ország mellett itt is szabadon kereshetnének és tölthetnének be állásokat.

Ausztria és Németország viszont hajthatatlannak tűnik: ez a két, legtöbb újonnan belépővel határos ország nem valószínű, hogy beengedi az újak vállalkozó szellemű állampolgárait .

Németország folyamatosan 10 százalék körüli munkanélküliséggel küzd, Ausztria pedig már több fórumon is nyíltan kijelentette: nem hajlandó megnyitni munkaerőpiacát 2006 és 2008 között sem, inkább meghosszabbítja a jelenlegi átmeneti szabályokat. Persze így is sok magyar dolgozik nyugati szomszédunknál, de ők vagy végigjárták a komoly bürokratikus utat, vagy beérték feketemunkával.