Élre tör Dubaj

Dubaj a világ legdinamikusabban fejlődő városa, az itt befektetett pénzből két Irakot is újra lehetne építeni. A kis arab hercegség lélegzetelállító ingatlanberuházásokkal, hatalmas bevásárló- és szórakoztatóközpontokkal csábítja a turistákat és a letelepedni vágyókat. Kikötőjét a világ kereskedelmi ütőerének fő csomópontjává fejlesztik, az itt élők - hacsak nem háziszolgák vagy építőmunkások - soha nem tapasztalt jólétben élhetnek, még ha külföldiek is. Cserébe csak egy dologról kell lemondaniuk: a demokráciáról. Ez azonban sokukat egyáltalán nem zavarja.

Az mondják, a világ összes darujának ötöde Dubaj partjainál dolgozik - írja a Guardian. Az Egyesült Arab Emirátusok fővárosa közelében hatalmas építési terület bontakozik ki, ahol egymás érik a jelenleg inkább elhagyott betontömböknek látszó félkész luxushotelek. Körülbelül 250 ezer ember dolgozik itt, többségük egyszerű építőmunkás Indiából vagy Pakisztánból, akik havi 150 fontnak megfelelő fizetést kapnak. Mikor elkészülnek, egy éjszaka ezekben a hotelekben hathavi fizetésébe kerülne az őket építőknek - írja a lap.

Dubaj a világ minden városánál nagyobb iramban növekszik. A közlekedés már most kaotikus, pedig sorra épülnek az elkerülő utak és hidak, de hiába a kétszer ötsávos pályák, a délben tíz percig tartó út a város egyik részéből a másikba az esti csúcs idején egy órába is beletelik. A brit lap szerint a város közelében fekvő 25 mérföldes partszakaszon az 53 milliárd dollárra becsült iraki újjáépítési költségek közel kétszeresének megfelelő értékben folynak vagy kezdődnek a közeljövőben beruházások.

Itt készülnek a híres pálma alakú mesterséges félszigetek, épül egy Giorgio Armani hotel és egy Palazzo Versace. Itt emelik a világ várhatóan legmagasabb épületét. A 800 millió dollárba kerülő Burdzs Dubaj 800 méter magas lehet majd. A pontos magasságát titokban tartják, hogy nehogy alacsonyabb legyen, mint az új, New York-i Freedom Tower. "Történelmi felemelkedés" olvasható a rakéta formájú épület képe mellett az építési területén látható hatalmas hirdetőtáblán - írja a Guardian.

Ingyen Jaguar a lakáshoz

A város már most is a világ legnagyobb bevásárlóközpontjával büszkélkedhet - és egy még nagyobbat is terveznek. Lesz víz alatti hotel (500 millió dollárért), lesz egy zárt síparadicsom, igazi hóval, és egy másik is - forgó heggyel. Szóba kerültek egy sakk-város tervei, amely 32 darab 64 emeletes toronyházból állna, mind egy-egy sakkfigurát formázva, de terveznek hatvanemeletes társasházat, ami a londoni Big Ben formáját idézi. Egy ingatlanfejlesztő társaság ingyenes Jaguarokkal hirdeti lakásait.

Lesz piramis, lesz Atlantisz, a 600 milliós beruházás kitervelői azt ígérik, delfinekkel úszhat majd benne, akinek ehhez lesz kedve.

Lesz Repülési város, Szállítmányozási város, Segélyváros, Humanitárius szabadzóna, Kiállítási város, Fesztiválváros, Egészségügyi város, Virágváros. Négymilliárd dollárért bővítik a régi repülőteret, de építenek egy teljesen újat is a part mentén - hat kifutóval, évi 120 milliós utasforgalmi és 12 millió tonnás szállítmányozási kapacitással. Hogy meg is töltsék ezeket a kifutókat, soha nem látott mértékű megrendelést kapott a Boeing: 9,7 milliárd dollárért kell 42 darab, 300 utast 9 ezer mérföldre elszállítani képes 777-est legyártania az Emirates légitársaságnak. A társaság ugyanakkor ajánlatot kért az Airbustól is, amely a világ jelenleg legnagyobb repülőgépét gyártja. Lesz ezeken kívül egy sor kisebb városka a gazdasági, az ipari, a szolgáltatási és a turisztikai ágazatoknak.

Szilíciumoázis és óriáskikötő

A Közel-Kelet válasza a Disneylandre: Dubailand. A Monacónál is nagyobb területen elhelyezkedő élményváros 4,5 milliárd dollárért készül el, és 300 ezer embernek ad majd munkát. Évi 15 millió látogatót várnak. Hamarosan elkezdik egy új, 37 megállós városi vasút építését. Az Emirátusok saját számítástechnikai fellegvárat is tervez, a Szilíciumoázis megvalósítására 1,7 milliárd dollárt költenek majd. A vegyes célú Dubaj-part/Arab csatorna elnevezésű projekt keretében egy Barbados nagyságú területet építenek be 6 milliárd dollárért, ahol több ember lakik majd, mint Párizsban.

A hatalmas szálló-, lakóberuházásoktól, bevásárlóközpontoktól délre, egészen a kis emirátus nyugati határánál terül el a világ legnagyobb kikötője. Az 1979-től fejlesztett kikötőben másfél mérföldes mólók sora mellett horgonyoznak a hatalmas teherhajók, amelyekről folyamatosan pakolják ki és be az árukat a daruk, az év minden napján, éjjel és nappal, akár a legnagyobb nyári hőségben is, amikor még a dokkokban lévő víz is 38 Celsius-fokra forrósodik. A jelenleg évi több mint hétmillió konténeres forgalom 23 százalékkal nagyobb, mint az előző évi, és a következő hat évben háromszoros növekedéssel számolnak.

A kikötő egyik részén csillagos-sávos zászló alatt horgonyzó kisebb hadihajók jelzik: ez az a hely, ahol a legtöbbször kötnek ki az amerikai hadihajók az Egyesült Államokon kívül. Itt végeztetik a javításokat az Arab-öbölben járőröző repülőgép-hordozók és kísérőhajóik, és itt vásárol be legénységük is.