A további uniós bővítés mellett érvelt Sólyom

Az európai alkotmány, és az unió további bővítésének szükségességéről beszélt Sólyom László egy német televíziónak adott interjúban. A köztársasági elnök szerint mind a gazdasági, mind a biztonsági érdekek a további bővítést diktálják.

Sólyom László szerint Európának szüksége van alkotmányra és mélyebb politikai integrációra, az Európai Unió bővítése pedig az unió biztonsági és gazdasági érdekei szempontjából egyaránt fontos. A magyar államfő erről a Deutsche Welle német televízióban egy szombaton sugárzott interjúban beszélt. Mint mondta, az alkotmányos szerződés tervezete eredeti formájában túlságosan bonyolult és nehezen érthető volt. Európa mégsem létezhet nélküle, mert az alkotmány egyúttal szimbólum is, a hovatartozás és az egységes politikai vezetés jelképe. Európának szüksége van a mélyebb politikai integrációra, mert a globális verseny nemcsak a gazdaságban, hanem a vezetési struktúrákban és a politikában is folyik. Az unió távlatilag politikai szinten is mindinkább integrálódni fog - mondta Sólyom László.

Az EU további bővítése szükséges az unió biztonsági érdekei szempontjából. Európának nyugalomra van szüksége, mindenekelőtt a Balkánon, de gazdasági érdekei is a bővítés mellett szólnak. A magyar államfő Románia és Bulgária után elsőként Horvátországot szeretné az EU tagjai között látni, s utánuk jöhetnének az újabb csatlakozók - azzal a feltétellel, hogy az összes kritériumot teljesítik. Ezt - szögezte le nyomatékosan - nagyon szigorúan meg kell követelni tőlük, egy tisztán politikai döntés a csatlakozásról indokolatlan és haszontalan volna.

Törökország csatlakozásáról azt mondta Sólyom, hogy az Ankarának tett ígéretet be kell tartani, de Ankarától is meg kell követelni a koppenhágai kritériumok és a többi feltétel teljesítését, emellett vannak egyéb gazdasági tényezők, amelyeket figyelembe kell venni.

Magyarország eddigi uniós tapasztalatairól úgy vélekedett az államfő, hogy "a lelkesedés alábbhagyott", de ez szerinte természetes, ugyanez történt a rendszerváltozás után is; az emberek túl sokat vártak, és reményeik csak részben teljesültek. Magyarország számára nagy esemény, "egyfajta emancipáció" volt, hogy a kommunista diktatúra után visszatérhetett Európába.

Vannak persze csalódások is: csalódtak például az emberek amiatt, hogy a szabad európai munkavállalás útjába korlátokat állítanak, noha ennek az államfő szerint inkább szimbolikus, mint gyakorlati jelentősége van, hiszen egyáltalán nem indult meg a munkavállalók áradata a régi tagállamok felé. Arra a kérdésre, hogy tapasztalható-e Európa-ellenes hangulat Magyarországon, nemmel válaszolt.

Ami a Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter által - Irak ügyében - a régi és új európai államok között tett megkülönböztetést illeti, Sólyom úgy vélte, hogy az új uniós tagországok hosszú ideig elnyomás alatt éltek, ezért fontos számukra a szabadság az unióban is, és érzékenyebbek, mint a régi EU-tagországok. Az unió például túlságosan könnyedén bánik az adatvédelemmel vagy a letartóztatási paranccsal, amit az új tagok kritikus szemmel néznek - mondta a magyar államfő.

Sólyom természetesnek nevezte, hogy az euroatlani közösségbe belépve Magyarország közelebb került az Egyesült Államokhoz, és távolabb Oroszországtól, de szerinte törekedni kell a kapcsolatokban egyfajta egyensúlyra. Ugyancsak fontosnak ítélte, hogy Európa megőrizze egységét, és ezen az alapon működjön együtt az Egyesült Államokkal, és kössön kompromisszumokat.