Irán kész kilépni az atomenergia-ügynökségből

Amennyiben az iráni atomprogram körüli vita az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerülne, ahogyan azt az Egyesült Államok szorgalmazza, Teherán kész arra, hogy kilépjen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségből. Amerikai lapértesülés szerint az USA egy hónapos ultimátumot intézne Teheránhoz az ENSZ BT-ben, mely határidőn belül Iránnak le kellene állítania atomprogramját.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségből (NAÜ) való kilépéssel fenyegetőzött egy szombaton ismertté vált nyilatkozatban az iráni nemzetbiztonsági tanács titkára arra az esetre, ha a teheráni atomprogram körüli vita az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerül. Ali Laridzsáni, aki egyszersmind a nukleáris ügyekkel foglalkozó iráni tárgyalódelegáció feje, a Kurier című bécsi lapnak nyilatkozott. "Miért lett Irán NAÜ-tag? Azért, hogy nukleáris technológiára tegyen szert. Képtelen helyzet, hogy NAÜ-tagként mit sem tehetünk (nukleáris téren). Ha ez bekövetkezik, kilépünk a szervezetből" - idézte az iráni vezetőt az újság.

A NAÜ kormányzótanácsa hétfőn Bécsben kezdődő ülésén foglalkozik az iráni atomprogram kérdésével, s lehetséges, hogy az ENSZ BT elé utalja az ügyet. Azután került a NAÜ vezető testülete elé az iráni atomdosszié, hogy csődöt mondott az Európai Unió és Oroszország valamennyi kísérlete a tárgyalásos rendezésre. Az iráni politikus úgy nyilatkozott, Teherán nem tart az esetleges szankcióktól, hiszen az országot 27 éve amerikai szankciók sújtják. Másfelől - fűzte hozzá - az esetleges joghátrányok nyomán nemcsak Iránnak támadnának nehézségei. Ha a konfliktus "magasra röpíti az olajárat, az az európaiakat is érinteni fogja" - jósolta.

A The Washington Post szombati számában megjelent értesülés szerint az USA egy hónapos ultimátumot intézne Teheránhoz az ENSZ BT-ben, mely határidőn belül Iránnak le kellene állítania atomprogramját, s együtt kellene működnie a NAÜ ellenőreivel. A mértékadó amerikai lap diplomatákra hivatkozva azt írta, Washington már a jövő héten a BT napirendjére vetetné a kérdést. A lap úgy tudja, Teheránt súlyos diplomáciai következményekkel fenyegetnék meg arra az esetre, ha nem működne együtt. A következmények között diplomaták iráni politikusokra kirótt utazási korlátozásokat, gazdasági szankciókat és olajembargót emlegetnek.

Irán az 50-es évek végén lett a NAÜ tagja, s a 70-es évek közepe óta részese az atomsorompó-szerződésnek, amelynek értelmében minden országot megillet az atomenergia békés célú hasznosításának joga. Laridzsáni a lapinterjúban azt hangoztatta, hogy Teheránnak nem áll szándékában "azt az utat járni, amelyre India és Pakisztán lépett". Szavai szerint "mindkét ország atombomba előállítására törekedett, mi pedig nem (törekszünk erre), semmi esetre sem".