"Ó, igen, miniszterelnök úr, az Egyesült Államok már alig várja az indiai mangókat" - jegyezte meg George Bush amerikai elnök múlt heti, indiai látogatásán. Persze akadtak fontosabb kérdések is: az USA és India véglegesítette a nukleáris együttműködésről szóló megegyezését. A kontinensnyi országba látogató amerikai elnök, egyebek mellett az atomenergia polgári célú felhasználásához ígért segítséget az USA részéről, India cserébe vállalta, hogy különválasztja katonai és polgári célú atomprogramját és lehetővé teszi, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrizze a polgári atomerőműveket. A legfrissebb hírek szerint 14 atomreaktorát helyezi nemzetközi elenőrzés alá.
India 1998 óta feketebárány az atomenergia szempontjából a nemzetközi közvélemény előtt, mivel ekkor - Pakisztánnal együtt - kísérleti atomrobbantásokat végzett. Azóta senki sem szállít neki nukleáris technológiát, amire pedig egyre nagyobb szüksége van a komoly ütemben fejlődő indiai gazdaságnak.
Kettős mérce
Bush most megtörte a jeget, de az együttműködés számos kérdést is felvet. Elsőként amerikai belpolitikai ügy, hogy vajon az Egyesült Államok kongresszusa, amelynek még jóvá kell hagynia a megegyezést, végül rábólint-e? Bushnak válaszolnia kell a kongresszus tagjainak azon felvetéseire, hogy az USA hogyan működhet együtt egy olyan országgal, amely nem csatlakozott az atomsorompó-egyezményhez, és atomfegyver-programját továbbra is titokban, nemzetközi felügyelet nélkül folytatja. Sok amerikai politikus szerint ez az egyezmény jelentősen rontja majd az esélyeit azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek az atomfegyverek nemzetközi elterjedését hivatottak megakadályozni.
Egyes politikusok szerint Indiát "rossz magaviselete" ellenére jutalmazzák és sokan attól tartanak, hogy ez rossz jelzés Iránnak. A nemzetközi közvélemény előtt, Iránnal kapcsolatban a kettős mérce alkalmazása vet fel kérdéseket az egyezménnyel kapcsolatban. Különösen a muzulmán világban kelthet visszatetszést, hogy míg az atomsorompó-egyezményhez nem csatlakozott, de atomfegyverekkel rendelkező Indiával együttműködést köt az USA, az egyezményhez korábban csatlakozott és - legalábbis hivatalosan - polgári célú nukleáris kutatást folytató Iránt pedig szankciókkal fenyegeti, sőt, a katonai eszköz alkalmazását sem zárja ki.
Ráadásul nem csak Irán érezheti úgy, hogy Indiával kivételezik George Bush. Pakisztán, amely ráadásul az USA egyik fontos szövetségese a terrorizmus elleni harcban, hiába kért hasonló segítséget, elutasították, mondván, hogy nem lehet benne megbízni.
Nixon Kínában, Bush Indiában
Bush és Manmohan Szingh indiai kormányfő ugyanakkor nem csak nukleáris, de gazdasági téren is kiterjesztették a két állam együttműködését. Ez viszont Kínában kelthet gyanút, miképpen fejlődik az indiai-amerikai kapcsolat a térségben: vajon riválisnak kell-e tekintenie Indiát?
Utóbbi kérdést erősíti a Newsweek amerikai hetilap elemzőjének hasonlata, amely szerint Bush Indiának most olyan, mint annak idején Nixon volt Kínának. 1972-ben Richard Nixon történelmi látogatást tett Kínában, minek következtében a két állam addigi ellenséges viszonya a javulás útjára lépett. Indiával ugyan nem volt ilyen jellegű ellenséges viszonya az USA-nak, ám George Bush látogatása és a fontos egyezmények véglegesítése mutatja: Indiát egyre komolyabb partnernek tekinti..