A nagyhatalmak kezében Irán sorsa

Az ENSZ Biztonsági Tanácsát is be kell vonni az iráni atomügy megoldásába - döntött szerdai ülésén a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Egy amerikai diplomata célzott szankciókat helyezett kilátásba a döntés után.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) keddi tanácskozását követően az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalta az iráni atomügyet, a BT feladata, hogy a lehetséges büntetőintézkedésekről tárgyaljon - írja a BBC. A NAÜ az iráni atomügyről szóló jelentésében azt írja, nem tudja megerősíteni, hogy az iráni atomprogram békés célokat szolgál. Ebben része lehet annak, hogy Teherán egy hónapja megtiltotta atomlétesítményei ellenőrzését. A NAÜ ülésén a jelentések szerint az iráni és az amerikai küldöttek vívtak szócsatát.

Teheráni vezetők a tanácskozás vége lőtt bejelentették, hogy Irán akkor sem hagy fel az urándúsítással, ha a NAÜ a BT elé küldi az atomdossziét. Az iráni olajügyi miniszter ugyanakkor közölte azt is, hogy Irán - a világ negyedik legnagyobb olajexportőre - az atomvita ellenére sem állítja le az olajszállításokat.

Bár Irán jelezte, hajlandó további tárgyalásokra, mielőtt ügyét a BT tárgyalni kezdené, megállapodást eddig semmilyen módon nem sikerült elérni. A legkecsegtetőbbek az iráni-orosz tárgyalások voltak. Moszkva azt javasolta, hogy Irán Oroszországban dúsított uránt használjon fejlesztéseihez, mert így minimálisra csökkenthető az atomenergia katonai célokra történő felhasználásának veszélye. Teherán azonban csak azzal a kitétellel kívánt ebbe beleegyezni, ha valamekkora minimális mennyiségű saját urándúsításra lehetőséget kap.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a jövő héten megkezdi az iráni nukleáris dosszié vitáját - jelentette be Nicholas Burns politikai ügyekben illetékes amerikai külügyi államtitkár szerdán a képviselőház külügyi bizottságában.

Irán nem teljesítette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség feltételeit, így megkezdjük a diplomácia új szakaszát, vagyis a BT bevonását az ügybe - mondta az államtitkár, akinek zárt ajtók mögött elhangzott nyilatkozatát írásban juttatták el a sajtóhoz. Burns arra számít, hogy az ENSZ egységesen lép fel és fokozatosan növeli majd a nyomást Iránra. Lehetségesnek mondta "célzott szankciók" kivetését arra az esetre, ha a kötélhúzás túl sokáig tartana.

Az Egyesült Államok és európai szövetségesei szerint Irán atomfegyver gyártására irányuló titkos programot valósít meg. A helyzet érdekessége, hogy Irán csatlakozott az atomfegyverkezést korlátozó atomsorompó-egyezményhez, és eddig nincs arra utaló jel sem, hogy ennek megkötéseit érdemben felrúgta volna. Az iráni kormányzat is erre helyezi a hangsúlyt: váltig állítja, atomprogramja békés célokat szolgál.

Az iráni atomprogramot leghevesebben ellenző Egyesült Államok ráadásul elvben már megállapodott Indiával polgári célú atomprogramjának támogatásáról (igaz, az egyezmény életbe lépéséhez még szükséges az amerikai kongresszus jóváhagyása is), annak ellenére, hogy India nem tagja az atomsorompó egyezménynek, egyes feljesztései pedig vállaltan katonai célúak.

[origo]-MTI