Alacsony a részvétel az izraeli választásokon

Az izraeli választásokon eddig mért legkisebb részvételi arányt mutatták ki kedden kora estig, és a szakértők negatív rekordot, a szavazás egész idejére 66 százalékos részvételt jósoltak, ami a centrista Kadima és a baloldali Munkapárt félelmei szerint a két első hely várományosának kneszetbeli erejét gyengíti.

Az Ehud Olmert ideiglenes kormányfő vezette Kadima a mérsékelt részvételi arány híreit véve a délutáni órákban a telefonos agitálás eszközéhez folyamodott, hogy minél többeket rávegyen a szavazásban való részvételre. Izraelben a választási kampány az urnák lezárásával fejeződik be, kampánycsend-előírás nincs, amiről tilos győzködni, az a választástól való távolmaradás.

A baloldali Munkapárt is folytatta a nap folyamán toborzó erőfeszítését, nemkülönben a pártversenyben harmadiknak jósolt jobboldali Likud vezetője, Benjamin Netanjahu, aki nem szűnt meg ostorozni a Kadima programját a választás napján, és pártja megmentésére biztatott.

18 óráig a szavazásra jogosult több mint 5 millió állampolgár 47 százaléka adta le voksát a szavazóhelyiségekben, jóval kevesebben, mint három évvel ezelőtt. Akkor ez az adat 53 százalék volt. Márpedig 2003-ban a teljes részvételi arány alig haladta meg a 68 százalékot, ami helyi viszonyok között már szintén igen alacsonynak számított. Izraelre a nyugati demokráciák sorában eddig a választásokon részt vevők kiemelkedően magas aránya volt jellemző.

Mose Liszák szociológus professzor szerint az alacsony részvételnek csak egyik magyarázata az, hogy a választó polgárok egy jelentős részének egyszerűen "elege van az egymást követő kormányokból", és hogy a közvélemény-kutatások alapján amúgy is tudható, hogy a Kadima lesz a nyertes. A távirati irodának Jeruzsálemben nyilatkozó szakértő ezen túlmenően három csoportot különböztet meg az izraeli társadalomban, amelyek tagjai jelentős számban távolmaradtak a választásoktól.

Egyik a katonai szolgálatukat letöltött, világi beállítottságú, Nyugat-orientált huszonéves fiatalok csoportja, amelynek tagjai nem találnak maguknak ideált, a politikai palettán nem lelnek karizmatikus vezetőt, akivel azonosulnának.

A második csoportot a telepesek (a palesztin területeken létesített zsidó kolóniák lakói) egy része alkotja, itt is főleg a fiatalok, de az ő esetükben - az előzővel ellentétben - éppen ideológiai okai vannak a politikától való elidegenedésnek. Magától értetődően érvényes ez a Gázai övezetből Izraelbe visszahozott telepesekre, de igaz a ciszjordániaiak egy részére is - mondja a jeruzsálemi Héber Egyetem nyugalmazott professzora.

A távolmaradók legnagyobb halmazát az alsó, illetve alsó középosztály tagjai teszik ki - hangzik Liszák professzor elemzése. Ők mérhetetlenül csalódottak az előző kormányok gazdaságpolitikájában, nem bíznak a jobboldali Likudból kivált Kadimában, de nincs hitük a baloldali Munkapártban sem, annak ellenére, hogy ez utóbbinak az új vezetője, Amír Perec határozottan szociáldemokrata programot hirdetett meg. Róla azt tartják, hogy mivel eddig csak szakszervezeti vezető volt, nincs kormányzati tapasztalata, nem tudja, mit kell tennie vezető politikusként. Valójában késztetést éreznek a voksoláson való részvételre, de nem látnak maguk előtt lehetséges választást.