Grúzia kilépne a FÁK-ból

A növekvő orosz-grúz feszültség újabb látványos jeleként a grúz elnök kedden felvetette annak lehetőségét, hogy országa kilép a Független Államok Közösségéből (FÁK), ha úgy találja, hogy a tagságból nem származik haszna többé.

Mihail Szaakasvili a második legnagyobb grúziai város, Kutaiszi államigazgatási főiskolájának végzős hallgatói előtt tartott beszédében elmondta, utasította a kormányt, hogy a következő két hónap során vizsgálja meg, gazdaságilag célszerű-e továbbra is fenntartani Grúzia tagságát az államközösségben. Közölte, hogy ha Grúziának bármilyen hasznot hajt a FÁK-hoz való tartozás, megfontolják a tagság fenntartását. Ám ha ennek gyakorlatilag nincs semmi haszna, akkor "Grúzia népének a parlamenttel és a kormánnyal közösen olyan döntést kell hoznia, amely méltó az országhoz".

A Független Államok Közössége a volt szovjet köztársaságokat tömöríti, kivéve a három balti államot. A 12 tagú regionális csoport, amelyet Oroszország erős dominanciája jellemez, évente egyszer csúcstalálkozón vitatja meg a közös ügyeket. Grúzia 1993 végén, az abháziai háború lezárulta után néhány hónappal lépett be az államközösségbe, és Mihail Szaakasvili szerint nem önként, hanem kényszerből tette ezt.

Grúzia idén februárban kivonult már a FÁK katonai együttműködési keretéből, arra hivatkozva, hogy a NATO tagjává szeretne válni. Bár ez a lépés inkább szimbolikus jelentőségű volt, tovább terhelte az Oroszország és Grúzia között Szaakasvili elnökké válása óta feszültté vált kapcsolatokat. Januárban a Grúziába vezető orosz gázvezeték elleni szabotázsakció súlyos gázhiányt okozott a kis kaukázusi köztársaságban, majd a két ország kereskedelmi háborúba bonyolódott a grúziai borok és alkohol oroszországi importtilalma miatt.

Szaakasvili tavaly még azt mondta, hogy a problémák ellenére sem kívánja az ország FÁK-tagságát felmondani. Keddi beszédében viszont már egyenesen úgy fogalmazott: azt gyanítja, hogy Grúzia a megaláztatáson kívül semmit sem kap a Független Államok Közösségétől, s Oroszországot tette felelőssé a tagságból származó előnyök megszűnéséért. Ugyanakkor leszögezte, hogy sem Grúzia népe, sem kormánya nem gyűlöli az oroszokat, a grúz hatóságok továbbra is az intenzív párbeszéd révén szeretnék elérni az államközi kapcsolatok normalizálását Oroszországgal.