Az erre vonatkozó törvényt tavaly júliusban fogadta el a kneszet biztonsági okokra hivatkozva, és a rendelkezést több izraeli emberi jogi szervezet, valamint az Amnesty International és a rasszista diszkrimináció elleni ENSZ-bizottság is elítélte.
Az izraeli legfelsőbb bíróság most 6-5 arányban megerősítette a törvényt, amely nem ismeri el automatikusan a megszállt területeken élő azon palesztinok izraeli állampolgárságát, akik izraeli arabokkal kötnek házasságot és egyben tiltja állandó letelepedésüket is Izrael területén. A tilalom több ezer palesztint szakít el családjától.
A vita során az izraeli kormány egyik képviselője olyan statisztikát tárt a legfelsőbb bíróság elé, amely szerint 29 olyan palesztin, akik korábban megkapták az izraeli állampolgárságot, ezt követően aktív résztvevői voltak terrorcselekményeknek.
Az izraeli katonai rádió szerint Aharon Barak, a testület elnöke és további négy bíró helyt adott az Adála humanitárius szervezet, valamint a Polgárjogi Szövetség keresetének, hatan viszont, köztük Miháel Hesin, a legfelsőbb bíróság alelnöke, szükségesnek vélték a korlátozást a palesztin felkelés fenyegetése miatt.
A törvény nemcsak az izraeli kormány biztonsági aggodalmainak tükre, hanem demográfiai gondok is vannak a hátterében. Attól tartanak ugyanis - mint ahogy arra a Merec párt képviselője, Zéhava Galon az izraeli közszolgálati rádióban rámutatott -, hogy amennyiben túl sok palesztin települne be Izraelbe, veszélybe kerülne az ország zsidó többsége.
Orna Kohn ügyvéd, az Adála tagja szintén rádiónyilatkozatban ítélte el a legfelsőbb bíróság döntését, és úgy vélekedett, hogy az súlyos kárt okoz ezrek alapvető jogainak. "Attól tartok, hogy a legfelsőbb bíróság üzenete további rasszista törvények előtt nyitja meg az utat" - mondta Orna Kohn.