A merészséget hiányolják az EU költségvetéséből

Szerdán az Európai Parlament is jóváhagyta az EU 2007-13-ig érvényes költségvetését. A decemberben elfogadott 860 milliárd eurós csomagot 4 milliárd euróval sikerült felduzzasztania az EP-nek. A plusz pénzt elsősorban stratégiai fejlesztésekre és a közös külpolitikára fordítják majd. Bár az általános vélemények szerint a költségvetés jó, mert megfelelő alapot teremt a folyamatban lévő ügyek továbbviteléhez, a megállapodás bírálói szerint a költségvetés nem elég merész, és a nagy befizetők érdekeit szolgálja.

Megszavazta az Európai Unió 2007-2013-as költségvetési keretéről szóló megállapodást az Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülésén. Az EP több hónapos egyeztetési folyamatot zárt le a voksolással: 418 igen szavazattal - 187 nem ellenében - fogadta el a 864,4 milliárd eurós csomagot, amelyből a következő hét évben a nemzeti kormányok uniós támogatást nyerhetnek projektjeikhez. A szavazás mindazonáltal már csak formalitás volt azután, hogy az EP és a tagországok kormányait képviselő tanács küldöttségei megegyeztek a büdzséről, amelynek eredetileg tervezett - a tagországok állam- és kormányfői által decemberben véglegesített - összegéhez képest az EP négymilliárd eurónyi emelést tudott kialkudni, mindenekelőtt a lisszaboni stratégia megvalósítását támogató programokra, valamint a közös külpolitikára elérve jelentős növekményt.

Az EP és az Európai Bizottság még így is kevesellte az elsősorban a nettó befizető uniós országok érdekeihez igazított költségvetést, mert az szerintük nem elegendő az ambiciózus uniós tervek megvalósításának finanszírozásához. Magyarország egybehangzó értékelések szerint a tagországok közül viszonylag kedvező pozícióval került ki az egyeztetésekből, az uniós pénzek révén komoly fejlődést finanszírozhat. A tanács hivatalosan hétfőn hagyta jóvá az intézményközi megállapodást. Az Európai Bizottság költségvetési felelőse, a litván Dalia Grybauskaité szerdán egyebek között azzal üdvözölte a végszavazást, hogy a büdzsé lehetővé teszi a bővített EU működését a következő hét évben, és teljes értékű részvételt garantál az új tagoknak az uniós ügyekben.

A néppárti Reimer Böge által jegyzett jelentés részleteiben ismerteti a megállapodást. A jelentéstevő többek között azzal érvelt az elfogadás mellett, hogy ez a megállapodás megteremti a jogalkotási folyamat folytonosságát, az után is, hogy a közösségi programok 90 százaléka 2006 végén véget ér. Az indoklás szerint ez az egyezség az első, immár 27 tagországra szóló pénzügyi keret, amely ráadásul "fenntartja az intézmények közötti kiegyensúlyozott hatáskörmegosztást és megerősíti az együttdöntés elvét a költségvetési ügyekben", "realisztikus forrásokról rendelkezik az EU politikáinak kialakításához", és "mozgásteret biztosít az éves költségvetési eljárások keretein belül".

A költségvetési ellenőrző EP-bizottság magyar elnöke, Fazakas Szabolcs (MSZP) a plenáris vitában felszólalva jelezte: nemcsak egész Európa jövőjét meghatározó politikai témáról, hanem az új országok felzárkózását szolgáló gyakorlati kérdésről is szó van. Az új EU-tagállamok számára döntő volt, hogy a 2006-ban lejáró beilleszkedési periódus után, gyorsabb és eredményesebb felzárkózásuk érdekében a következő időszakra is jól kiszámítható, tervezhető strukturális és kohéziós kereteket kapjanak. A megoldás nem ideális, de jó bázist jelent egész Európa fejlődése és az új országok kohéziójának szempontjából - mondta a képviselő.

Szent-Iványi István (SZDSZ) ugyancsak akkor üdvözölte, hogy növekedett az Erasmus-programra, a bel-és igazságügyre, a közös kül- és biztonságpolitikára és a szomszédságpolitikára fordítható összeg, ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy "összességében csak kis elmozdulás történt a parlament által elérni kívánt sarokszámok irányába", és várhatóan az előcsatlakozási eszközre (IPA) sem jut több a tanácsi javaslatban foglaltnál.

MTI/[origo]