Érdektelen és vérszegény - jellemezték sokan a szlovák választási kampányt. Szlovákiában szombaton tartják az előrehozott parlamenti választásokat. Eredetileg három hónappal később kellett volna rendezni a voksolást, ám januárban kilépett a kormányzó koalícióból a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), mivel több kormánypárt nem támogatta indítványát, amelynek révén lehetővé vált volna, hogy az egyházi tulajdonú kórházak megtagadják az abortuszt. Emiatt kellett kiírni előre hozott választást.
"Óvatos" - mondta az [origo]-nak Molnár Norbert, a pozsonyi Új Szó magyar nyelvű újság főszerkesztője a kampányról, ami szerinte azzal magyarázható, hogy a pártok nem mertek nagyon "belemászni" egymásba. Az erőviszonyok miatt ugyanis nem lehet biztosan tudni, kivel lesz kénytelen koalíciót kötni a győztes. Inkább mobilizáló jellegű kampányról beszélt Molnár, aki szerint ugyanakkor lehetett volna ezt jobban is csinálni. A pártok megkapták a lehetőséget, hogy az utolsó pillanatokig kampányoljanak, kampánycsend nincs, sőt, még a szavazás napján is szabad politikai hirdetéseket sugározni, például a televíziókban. Ennek ellenére a felmérések szerint a részvételi arány így sem lesz sokkal 60 százalék fölött.
Befektetői paradicsom, vagy a társadalmi szakadék felszámolása
A szavazáson az emberek előtt álló két alternatíva a külföldi befektetőket intézkedéseivel minden eddiginél nagyobb számban az országba csalogató jelenlegi koalíció vagy a jelentős társadalmi-vagyoni különbségek csökkentését a kedvező befektetési környezetet teremtő némely intézkedés visszafordításával ígérő Smer.
Kétségtelen, hogy az ország az utóbbi években egy Európa farvizén evezgető páriából a kontinens egyik utolsó befektetői paradicsomává vált - alacsony és egységes adókkal, olcsó munkaerővel - írja az országról a BBC. Európában például elsők az egy főre eső autógyártásban, viszont így is jelentős - 15 százalékos - a munkanélküliség. Ráadásul roppant szembetűnő az ország a társadalmi-földrajzi megosztottsága. A nyugati országrész és a Bécstől alig egyórányi autóútra lévő főváros, Pozsony környékének dinamikus fejlődésével szemben ott vannak a közép- és kelet-szlovákiai városok szegénység, munkanélküliség és etnikai feszültségek sújtotta roma gettói.
Fico iránya a legesélyesebb
A közvélemény-kutatások szerint Robert Fico pártja, a Smer (Irány) a legesélyesebb a legtöbb szavazat megszerezésére, ám a korábban 30 százalék fölé jósolt szavazati arány olvadni látszik. Molnár Norbert szerint ennek a magyarázata, hogy - akárcsak Magyarországon - itt is sok a protest-szavazó, akik valamelyik párt ellenében szavaznak a másikra. A Smer ilyen szavazói a voksolás közeledtével egyrészt egyre racionálisabban gondolkodnak, sokan mégis a kormányzó pártokra adják majd a voksukat, másrészt sokkal kevésbé jelentenek stabil bázist, vagyis kevésbé valószínű, hogy el is mennek szavazni - elemezte a helyzetet a magyar nyelvű napilap főszerkesztője, aki 25-26 százaléknál nem jósol többet a baloldali-nacionalista formációnak, és szerinte Dzurinda megkerülhetetlen lesz.
A felmérések szerint azonban még így is magasan vezetnek Ficóék, a második helyre a jelenlegi miniszterelnök, Mikulas Dzurinda pártja, a Szlovák Demokratikus Keresztény Koalíció (SDKU) futhat be nem sokkal tíz százalék fölötti eredménnyel. Nyomában ott lohol Vlagyimir Meciar volt elnök pártja, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom-Néppárt (HZDS-LS), a Kereszténydemokrata Mozgalom tíz százalék körüli becsült szavazataránnyal, illetve az ugyancsak tíz százalékra várható Magyar Koalíció Pártja (MKP), majd a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 8, illetve a Szabad Fórum (SF) 6-7 százalékos becsült eredménnyel.
Hiába azonban az előny, ha a Smer egyedül nem lesz képes kormányt alkotni - ahogy egyik párt sem az önálló Szlovákia utóbbi 13 éves története alatt. A választások utáni nagy kérdés, hogy a győztes párt kivel lép koalícióra. Várhatóan gyakorlatilag bárkivel, akivel meg tud egyezni. Bár ezt egyelőre senki nem tudja biztosra megjósolni, találgatások azért vannak. A legnagyobb félelmek a katasztrófa-koalíciónak is nevezett lehetőséget övezik. Eszerint a Smer összeállna a hirhedten magyarellenes Ján Slota nemzeti pártjával - akik a kampányban szinte egyedüliként vittek valamilyen színt (az más kérdés, hogy elsősorban a magyar kisebbség, illetve a magyar párt rovására) -, valamint az országot a '90-es években nemzetközi elszigeteltségbe taszító Vladimir Meciar-féle HZDS-LS-sel.
Ennek a koalíciónak az esélyét csökkenti ugyanakkor, hogy - mint Molnár Norbert elmondta - egyik tagjának sincsen európai legitimációja. A HZDS eddig hasztalanul kérte, hogy felvegyék az Európai Néppártba, az SNS esetében ez még csak szóba sem kerülhet, és a baloldalinak számító Smer sem tagja a Szocialista Internacionálénak. Molnárnál nagyobb veszélynek tartja ugyanakkor a katasztrófa-koalíciót Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. A szlovákiai magyar politikus szerint a mostani választás egyik nagy tétje az, hogy Ján Slota magyarellenes pártja ismét bejuthat a parlamentbe - 2002-ben ez nem sikerült nekik -, de ha kormányra is kerül, "az már nem piskóta" - mondta az [origo]-nak.
Hibridkormány
Bármennyire rémisztőnek tűnhet is azonban a szlovákiai magyarok számára a katasztrófa-koalíció, még mindig valószínűbb ez a forgatókönyv, mint az, hogy a jelenlegi kormánykoalíció pártjai, az SDKU, az MKP, illetve a koalícióból januárban kilépő KDH újra kormányt alakítson. A legtöbb elemző - valamint Molnár Norbert is - arra számít, hogy a Smer két, a jelenlegi koalícióban is szerepet játszó párttal szövetkezik, ráadásul a pártok programjai is összeegyeztethetők. A Smeré ugyan jobban eltér a többiekétől, ám Molnár szerint Robert Fico utóbbi megnyilatkozásaiból arra lehet következtetni, hogy enged álláspontjából, például a többkulcsos adóval kapcsolatban. A kérdés csak az, hogy melyik két pártot választja.
Másként vélekedik erről Bárdos, aki szerint korántsem biztos, hogy a választáson győztes párt alakíthat kormányt - volt már erre is példa: 2002 Meciar nyert, de a jobboldali szövetség együtt erősebb volt -, ugyanis minden attól függ, hány párt kerül be a parlamentbe és hány mandátumot szereznek. Bárdos elismeri ugyanakkor, van esély arra, hogy hibridkormány jöjjön létre - volt kormányzó és ellenzéki pártokból -, amiben akár még az MKP is részt vehet. A magyar párt ugyanis csak két riválist zárt ki, mint lehetséges partnereket: a szlovák nemzeti pártot és a kommunistákat. A frakcióvezető szerint viszont a programok összehangolása nehéz lesz.
A kampány egyik csúcspontja csütörtök este volt, amikor a három legtöbb szavazatra számító párt vezetői: Robert Fico, Mikulas Dzurinda és Vladimir Meciar összeveszett az élő televíziós vitában, majd kizárták, hogy részt vegyenek olyan kormányban, amelyben ott lehet a másik is. Csakhogy - mint Molnár Norbert megjegyezte - nem a másik pártja, hanem a másik személye ellen esküdtek fel.