Arctalan rabokat aláznak a begőzölt vallatók

Az amerikai hadsereg normái és nyilvános kézikönyvei tiltják a foglyokkal szembeni erőszakos, embertelen bánásmódot, az elmúlt két évben mégis szinte állandósultak az amerikai katonákhoz köthető, rabokkal szemben elkövetett kegyetlenségek. A hadsereg évek óta titkolja a vallatási módszereket, bár a legfrissebb hírek szerint az amerikai védelmi tárca hamarosan nyilvánosságra hozza az összes technika részleteit. A rabok kínzásáról elhíresült, iraki börtönöket megjárt amerikai vallatótiszt szerint nem feltétlenül a szabályzatokkal van a baj, még a legjobb érzésű embereket is könnyen elkapja a gépszíj. A magyar jogi szabályok a vallatók kreativitására bízzák a módszereket.

"Azt akarjuk, hogy Önök is megismerhessék a tényeket" - jelentette ki bűnbánóan Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter 2004 májusában, az amerikai katonák által fenntartott, iraki katonai börtönök foglyaival szemben elkövetett, embertelen bánásmódot vizsgáló Fehér Ház-i bizottság meghallgatásán. Nagyjából ettől a pillanattól kezdve rendszeresen felmerült, majd elsikkadt az amerikai hadsereg módszereinek tüzetesebb vizsgálata, bár több az egyszeri esettanulmány és a jogvédők félinformációkra, mindenféle jogi csűrés-csavarásra hivatkozva, korlátozott hivatalos forrásokra támaszkodó leleplezése, mint a mély áttekintés.

A sorozatos fogolybotrányok miatt azonban egy tucat szenátor - illetve hozzájuk csatlakozva, Bill Clinton és Jimmy Carter egykori amerikai elnök - felkarolta a hadsereg átvilágításának ügyét. Kiharcolták, hogy hozzák nyilvánosságra az amerikai katonák oktatására és eligazítására használt, a kihallgatási módszereket is tartalmazó útmutatókat és harctéri kézikönyveket (Army Field Manual), de a huzavona még nem ért véget.

A védelmi minisztérium konzervatívjai - feltételezhetően Rumsfeld egyetértésével - bizonyos részleteket elhallgattak volna - nemzetvédelmi érdekekre hivatkozva. A legkeményebb háborús időket idéző módon azzal érveltek ugyanis, hogy az összes vallatási módszer nyilvánosságra hozása csorbíthatja az amerikai hadsereg lehetőségeit, hiszen így az ellenség jobban fel tud készülni a kihallgatásokra, nehezebb lesz információhoz jutni, épp ezért szerették volna elérni néhány fejezet titkossá tételét.

A Pentagon múlt heti bejelentése szerint azonban, végül mégis úgy döntöttek: minden nyilvánosságra kerül, ami mégsem, azt egyszerűen eltörlik, a szabályzatot pedig teljes egészében felülvizsgálják. Az amerikai katonák számos botrányt keltő módszereinek hátterében sejtett kézikönyvek reformjára már 10 éve készül a védelmi tárca, az anyag nyilvánosságát követelők szerint a hadsereg kártyáinak kiterítése segíthet a megtisztulásban és a joghézagok kipurgálásában.

A jelenleg használt kézikönyvek némelyike szabadon megvásárolható vagy elolvasható az interneten, más részük titkos, ezekről kevesebbet lehet tudni. Annyi biztos, hogy a vallatóknak szóló titkos kézikönyvek aprólékosan precízek: leírják, hogy milyen hosszan szabad valakit állva hagyni, ültetni bizonyos pozíciókban, de felsorolják azt is, hogy milyen módszereket nem alkalmazhatnak a katonák. A nyilvánosság paradox helyzet elé állítja az amerikai hadsereget, amit az ügy kapcsán nyilatkozó tiszt úgy fogalmazott meg: "úgy kell átírni a kézikönyveket, hogy mindenkivel emberségesen bánjanak, de hatásosan kérdezhessenek."

"Gyenge módszer"

"A kihallgatás a kérdezés művészete és az alanyok vizsgálata, melynek célja, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű, használható információhoz jussunk" - kezdi tárgyilagos elméleti ismertetőjét az amerikai hadsereg 1987-es, a kihallgatás szabályait általánosságban ismertető, FM 34-52 számú, bárki által megismerhető kézikönyve. Ez alapján, szinte érthetetlennek tűnik, miért akarják annyira nyilvánosságra hozni a szenátorok az amerikai hadsereg vallató módszereket ismertető útmutatóit is.

A dokumentum ugyanis rögtön a legelején világosan leszögezi: "Erő, szellemi kínzás, fenyegetés, sértegetések alkalmazása" tilos a kihallgatás során, akárcsak "bármilyen embertelen bánásmód". Sőt, a kisokos kifejezetten figyelmeztet: "A tapasztalatok szerint erő alkalmazása nem szükséges ahhoz, hogy együttműködésre bírjuk a kihallgatás alanyát. Épp ezért az erő alkalmazása gyenge módszer, amely megbízhatatlan információkat eredményez."

Ennek ellenére nagy a nyomulás az amerikai hadsereg vallató tisztjeinek módszereiért és sokan biztosra veszik azt is: ha egyszer véget ér a jogi hercehurca, találunk majd néhány meglepetést a katonák kézikönyveiben. A hadifoglyok helyzetét szabályozó, Genfi Egyezménnyel kapcsolatos jogi problémákról könyvet író Derek P. Jinks, a texasi jogi egyetem tanára szerint azonban, a könyvek nyilvánosságra hozása mellett is felmerül egy kérdés: "A kegyetlen bánásmód tiltásának határán járunk. De vajon tényleg keressük-e a határt a kegyetlen és az elfogadható között?"