Arctalan rabokat aláznak a begőzölt vallatók

Az amerikai hadsereg normái és nyilvános kézikönyvei tiltják a foglyokkal szembeni erőszakos, embertelen bánásmódot, az elmúlt két évben mégis szinte állandósultak az amerikai katonákhoz köthető, rabokkal szemben elkövetett kegyetlenségek. A hadsereg évek óta titkolja a vallatási módszereket, bár a legfrissebb hírek szerint az amerikai védelmi tárca hamarosan nyilvánosságra hozza az összes technika részleteit. A rabok kínzásáról elhíresült, iraki börtönöket megjárt amerikai vallatótiszt szerint nem feltétlenül a szabályzatokkal van a baj, még a legjobb érzésű embereket is könnyen elkapja a gépszíj. A magyar jogi szabályok a vallatók kreativitására bízzák a módszereket.

"A kihallgatási módszerek kimunkálása a kihallgató kreativitására van bízva" - mondta az [origo]-nak Lattman Tamás, a nemzetvédelmi egyetem jogi tanszékének oktatója. A jog ugyanis nem azt mondja meg, hogy mit és hogyan lehet a kihallgatás során alkalmazni, hanem azt, hogy mit nem. Tehát a szabályozás korlátozza a fogvatartó lehetőségeit, nem pedig eszközöket ad a kezébe.

Magyarországon a honvédelmi törvény és a szolgálati szabályzat rendelkezik a kihallgatás kereteiről, de mint a docens állítja, a magyar jogszabályok, a hadifoglyok tekintetében lényegében semmivel nem állítanak fel több szabályt, mint például az 1949-es genfi egyezmények, illetve azok 1977-es kiegészítő jegyzőkönyvei. Természetesen nálunk is más szabályok vonatkoznak egy ellenséges hadifogoly kihallgatására, mint mondjuk egy bűntényt elkövető hivatásos tisztére a saját állományból.

"A hadifogoly kihallgatása nem vezet felelősségre vonásra, hiszen a hadifogoly büntetőjogilag nem felelős a szabályszerű harctevékenysége körében okozott károkért a fogva tartó állam felé. Ehhez képest a bűncselekményt elkövetett katona kihallgatása eleve egy büntető eljárás keretében történik, így az ott elhangzottaknak lehet jogi relevanciája. Szolgálhat bizonyítékul például az eljárásban" - fogalmaz Lattmann.

Arra vonatkozóan, hogy ki lehet a kihallgató hadifogoly esetében nincs szabály, a megfogalmazás alapján a "fogvatartó hatalom", ami azt jelenti, hogy a fogva tartó állam szabad döntése alapján bárki, akinek ezt feladatául szabja. Lehet akár a frontvonalon a parancsnok, de az is lehet, hogy az állam direkt erre a célra küld oda valakit, például a hírszerzéstől.

Ami egyértelműen tilos, az a kínzás, az erőszak alkalmazása, és még az ezzel való fenyegetés is. Ezeket a nemzetközi egyezmények és az azokat elismerő államok saját joga egyaránt tiltja. Olyan magatartások is lehetnek jogsértőek, melyek egyértelműen nem minősülnek kínzásnak (például a lámpával szembe világítás, a folyamtos, szünet nélküli kihallgatás), illetve, amelyek a személyek méltóságát sértik (például a gúlába fektetés, a rabok meztelenül fényképezése).

Ugyanakkor az amerikai hadsereg botrányai, Lattmann szerint nem minősülnek jogi értelemben vett "kínzás"-nak, vagyis az így szerzett vallomásokat nem zárja ki a bíróság. De mindenképpen jogsértésnek minősülnek, ezt bizonyítja, hogy a katonai bíróság számos közkatonát, kihallgatót el is ítélt emiatt. Talán a legismertebb elítélt az állapotos Lyndie England volt. Magyarország esetében ez nem így lenne, mert mi eredeti formájában erősítettük meg a kínzás elleni ENSZ-egyezményt, az USA viszont módosításokkal, ami miatt mást jelent a kínzás fogalma az Egyesült Államokban, mint Magyarország - mondta az oktató.

Lencsés Csaba - Sáling Gergő