A közegészséget féltik a nyomuló gyógyszeripartól

A közegészséget féltik a fogyasztóvédők a gyógyszercégek marketingtevékenységétől. Egy hétfőn közzétett tanulmány szerint a cégek különféle burkolt módszerekkel igyekeznek növelni a gyógyszerek iránti keresletet, miközben titkolni próbálják, miként használják fel a kutatási költségeik kétszeresét kitevő marketingpénzeket. A fogyasztóvédők szigorúbb szabályokat és nagyobb nyilvánosságot követelnek.

A közegészség veszélyeztetésével vádolja a gyógyszercégeket a Consumer International (CI). A fogyasztóvédelmi szervezetek nemzetközi szövetsége által hét országban - köztük Magyarországon is - elvégzett kutatás szerint a gyógyszercégek olyan burkolt marketingtevékenységet végeznek, amely során lefizetik az orvosokat, hamis színben mutatják be a termékeiket, vagy épp arról próbálják meggyőzni a fogyasztókat, hogy valójában betegek. A cégek előszeretettel használják fel marketingcélokra nemcsak az orvosokat, de a betegjogi szervezeteket vagy a betegségek elleni kampányokat is.

A fogyasztóvédők szerint az átláthatóság elengedhetetlen, ha az embereket alaposan tájékoztatni akarják a nekik eladott gyógyszerek hatékonyságáról. Csakhogy "a gyógyszeripar közel kétszer annyit költ marketingtevékenységre, mint kutatásra és fejlesztésre, ám a fogyasztók semmit nem tudnak arról, pontosan mire is költik ezt a pénzt" - állítja Richard Lloyd, a CI főigazgatója. A szervezet által elvégzett kutatás alapján készült, A gyógyítás márkaépítése (Branding the Cure) című tanulmányból egyebek mellett az is kiderül, hogy szinte semmit sem tudni arról - a tavaly például összesen 60 milliárd dollárra (13 ezer milliárd forintra) rúgó - összegről, amelyet termékeik népszerűsítésére költöttek ezek a vállalatok.

Szófukar cégek

A CI a legnagyobb gyógyszergyárak közül húszat vizsgált meg, az ellenőrzések során kiderült, hogy a "felelőtlen reklámozási gyakorlat" elterjedt és súlyos probléma az ágazaton belül. A szervezet szigorúbb jogszabályokat követel a kormányoktól, míg a cégektől azt, hogy tegyenek rendet saját házuk táján.

A jelentésből kiderül, hogy a húsz társaság közül csak egyetlen cég - a Bristol-Myers Squibb - teszi lehetővé, hogy a fogyasztók megismerjék gyógyszer-kommunikációs etikai kódexüket, és csak ketten ismerték el, hogy előfordult olyan eset, amikor munkatársaik megszegték az ebbel lefektetett előírásokat. A vizsgálat során húsz cég közül 17 esetében tártak fel szabálysértéseket, melyek során reklámtevékenységük sértette a társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó szabályokat. Csupán egyetlen cég volt (Eli Lilly), amely közölt részleteket betegszervezetekkel fennálló kapcsolatairól, de a vállalatok kevesebb, mint fele adott ki információt orvosoknak nyújtott ajándékokról és vendéglátásukkal kapcsolatos etikai előírásairól. A Pfizer - a világ legnagyobb gyógyszergyártója - egyáltalán nem adott ki információkat marketingetikai szabályairól, és csak egy cég, az Orion Pharma közölt adatokat marketing-költségvetésének összetételéről.

A főigazgató szerint a gyógyszermarketing egyik leginkább aggodalomra okot adó területe a készítmények orvosok körében történő népszerűsítése, ami oktalan gyógyszerhasználathoz vezethet a páciensek körében. A megvizsgált társaságok több mint fele keveredett vitás ügyekbe emiatt.

A brit AstraZenecát például azért támadták, mert musicalbelépőkkel, riviérai orvosi kongresszusra szóló repülőjegyekkel, valamint ottani ingyenes szállással népszerűsítette Crestor nevű gyógyszerét. A cég szerint most már minden munkatársuknak vizsgát kell tenniük az etikai kódexből. Az ugyancsak brit GlaxoSmithKline ellen pedig a német és az olasz hatóságok folytatnak vizsgálatot orvosok megvesztegetése miatt. A gyanú szerint 1999 és 2002 között legalább 1600 német és több mint 4000 olasz orvos kapott illegális ajándékokat a cégtől, amelyek értéke elérte a 228 millió eurót. A jelentés szerint 2004-ben 87 alkalmazottat bocsátottak el az etikai kódex megsértése miatt.