"A kormány kifejezi azon álláspontját, miszerint Szerbia és polgárai érdekében áll az, hogy a Szerbiában élő montenegrói állampolgárok - igénylés esetén, az állampolgárságról szóló törvénnyel összhangban - felvehessék a szerb állampolgárságot. (...) Az alkotmányos, törvényes és politikai rend egyik legfontosabb értéke a Szerbiában élő polgárok egyenlősége" - áll a szerb kormány nyilatkozatában.
A belgrádi kormány emlékeztet arra, hogy Szerbia a délszláv államközösség jogutódjává vált, ezért köteles tiszteletben tartani mindazon volt szerbia-montenegrói állampolgár jogát, aki Szerbiában rendelkezett lakhellyel, amíg fennállt az államközösség.
A három évig létező délszláv unió sajátos államjogi felépítése rendhagyóvá tette az állampolgársági kérdést is: léteztek külön szerbiai és külön montenegrói "állampolgárok", akik ezzel együtt szerbia-montenegrói állampolgárok is voltak.
Szerbiában közel 260 ezer montenegrói állampolgár él (csak hetvenezren vallják magukat montenegrói nemzetiségűnek), a közös állam szétesése után pedig néhány olyan kérdés merült fel, amelynek rendezése a kettős állampolgárság megadásával lenne a legkézenfekvőbb. Ezáltal nem kell például munkavállalási engedélyt kérniük Szerbiában a régóta ott dolgozó, ám "külföldivé" vált montenegrói állampolgároknak.
A Montenegróban élő közel kétszázezer "etnikai szerb" körében is felmerült az igény, hogy megkapják a szerb állampolgárságot is, de erről egyelőre nem született döntés.