Összedugják fejüket a világ főnökei

Mi a fontosabb, a terroristák legyőzése vagy az, hogy harminc év múlva is legyen áram a konnektorban? Ehhez hasonló nagy kérdésekről tárgyalnak a hétvégén Szentpéterváron a fejlett ipari államok és Oroszország vezetőit tömörítő G8-csoport tagjai. Az [origo] összeállításának első oldalán megtudhatja, mire érdemes figyelni az idei csúcstalálkozón, a további oldalakon pedig világpolitikai elemzővé avanzsálva osztályozhatja az emberiség kihívásait.

Energia

Azt, hogy az energiabiztonság legyen a G8-csúcstalálkozó egyik témája, még Vlagyimir Putyin vetette fel tavaly. Vélhetően nem poénnak szánta, utóbb mégis úgy sült el, mint valamilyen nyersebb vicc. Január elején ugyanis az orosz-ukrán gázvita kapcsán attól volt hangos a világsajtó, hogy Oroszország fegyverként használja energiakészleteit, és egyáltalán nem fél bevetni, ha politikai érdekei úgy kívánják. Bár az oroszok pusztán kereskedelmi okokkal magyarázták, amiért többszörösére emelték az ukránoknak juttatott földgázt, az ügy minden eddiginél jobban rávilágított arra, hogy Európa energiaellátása mennyire sebezhető. Jó példa Németország, amely a felhasznált gáz 30 százalékát az orosz piacról szerzi be, és ha fennakadások lennének az ellátásban nemigen tudna más eladóhoz fordulni.

Nemcsak az oroszok esetleges hátsó szándékai miatt törhetik azonban a fejüket az egyes országok energiaellátásért felelős szakemberei. Az olajárak az egekbe szöktek az utóbbi pár évben (már 75 dollár felett hordónként szemben a kilencvenes évek 20 dolláros árával), részben annak köszönhetően, hogy a robbanásszerűen növekvő gazdaságú Kína és India szinte szó szerint zabálja az energiát, miközben arról sem szabad megfeledkezni, hogy a még érintetlen olaj- és gázkészletekhez egyre nehezebb hozzáférni, azaz egyre drágább a kitermelésük is. Egyelőre a sokat hangoztatott alternatív megoldások - szél, atom stb. - sem hoztak végleges megoldást, pedig szükség lenne megnyugtató válaszra, hiszen végső soron rengeteg dolog függ ettől, elég ha a világításra, a közlekedésre vagy éppen arra a számítógépre gondol, amelynek segítségével most ezt a cikket olvassa. Ön szerint az energiabiztonság mennyire fontos kérdés? Annál nagyobb osztályzatot adjon, minél lényegesebbnek tartja!

Osztályozzon!

Ön szerint az energiabiztonság mennyire fontos kérdés?

	5
	4
	3
	2
	1

A szavazás állása

Demokrácia, szabadság, emberi jogok

Demokráciadeficit Európában - fehérorosz rendőrök tüntetőket vernek

"Nem szabad" - ebbe a kategóriába sorolja a Freedom House nevű független szervezet Oroszországot, amely házigazdája az idei G8-csúcstalálkozónak. "A szabadság csak olyan demokratikus politikai rendszerekben valósulhat meg, ahol a kormányok elszámoltathatók, ahol jogállam van, és ahol garantálják a kisebbségek, a nők jogait, valamint a hit- és a véleményszabadságot" - mondja a szervezet, amely szerint az oroszoknál még az afgánok is nagyobb szabadságban élnek, pedig ők pár éve még súlyos tálib elnyomás alatt voltak.

George Bush amerikai elnök ugyan előszeretettel hivatkozik arra, hogy célja a demokrácia terjesztése, nemzetközi jogvédők rajta is találnak fogást. A guantanamói fogolytábor, az iraki Abu Ghraib börtönben történt bántalmazások, a hazai lehallgatások ügye egyaránt felvetették annak kérdését, vajon az amerikai kormányzat nem lépett-e át egy fontos határvonalat.

A G8-országoknak mindenesetre lenne mit tenniük a szabadság terjesztése érdekében: a Freedom House kimutatása szerint világszerte 45-re tehető a nem szabad, 58-ra a részben szabad országok száma, és csak az államok kevesebb mint fele (86) mondható teljesen szabadnak. Vagyis továbbra is túlsúlyban vannak az olyan országok, ahol az emberek nem mondhatják el szabadon, mit gondolnak, nem gyakorolhatják politikai jogaikat, és félniük kell a mindenkori hatalomtól. Ön mit gondol, a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok terjesztése mennyire fontos kérdés? Annál nagyobb osztályzatot adjon, minél lényegesebbnek tartja!

Osztályozzon!

Ön szerint a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok terjesztése mennyire fontos kérdés?

	5
	4
	3
	2
	1

A szavazás állása

Járványok

AIDS - nem tudják megállítani

A csúcstalálkozó egyik hivatalos témája a már elterjedt és az egyelőre csak feltörekvő járványok elleni védekezés lesz. A téma kiemelt kezelését üdvözölték a világ legnagyobb egészségügyi szervezetei és az ENSZ 2005-ös jelentése szerint igencsak indokolt, hogy a kérdést elővegyék. Azt már korábban megállapították, hogy az AIDS, a tuberkolózis, a malária és a gyermekbénulás mintegy 1,3 százalékkal lassítják átlagosan a gazdasági fejlődést, állandósítják a szegénységet és elmélyítik a politikai bizonytalanságot.

Bár a G8 tavalyi Gleneagles-i ülésén célul tűzték ki, hogy 2010-re univerzálisan hozzáférhetővé teszik az AIDS-gyógyszereket a helyzet egyelőre nem alakul jól. Az ENSZ 2005-ös jelentése szerint ugyanis hiába fékeződött le például az AIDS terjedési sebessége és állandósult az AIDS-es népesség száma, a statisztikailag kedvező adatok mögött szörnyű valóság rejlik: a stagnálást az okozza, hogy a korábbiakhoz képest emelkedett az új AIDS-betegek száma, de közben ennél gyorsabban nőtt az AIDS következtében elhunytak aránya.

A malária megfékezésével foglalkozó Malaria R&D Alliance nevű szervezet ráadásul azt is kimutatta, hogy a jelenlegi segélyezési politikában súlyos aránytalanságok tapasztalhatók, ennek következtében a malária lassan komolyabb fenyegetést jelenthet, mint az AIDS. A valamilyen betegséghez köthető halálesetek 4,9 százaléka az AIDS-hez kapcsolódik, a malária a halálesetek 2,2 százalékáért felel. Az eltérés tehát alig több mint 50 százalék. Ehhez képest az AIDS elleni küzdelemre négyszer annyi pénzt fordítanak, mint a malária elleni védekezésre. Ön szerint mennyire fontos a járványok elleni küzdelem? Annál nagyobb osztályzatot adjon, minél lényegesebbnek tartja!

Osztályozzon!

Ön mennyire tartja fontosnak
a járványok elleni küzdelmet?

	5
	4
	3
	2
	1

A szavazás állása

Klímaváltozás, környezetvédelem

Aggódnak értük

Eredetileg a környezetvédelem - legfőképp a globális felmelegedésért felelős gázok ügye - lett volna a 2006-os G8-találkozó egyik fő témája. A zöld ügyet ugyanakkor háttérbe szorítja az energiahordozók kérdése. Pedig lenne mit megbeszélniük a legfejlettebb országoknak. Javarészt ugyanis - többek között a fosszilis energiahordozók elégetésével - ők a felelősek azért az évi 23 milliárd tonna széndioxidért, amely az emberi tevékenység során a levegőbe kerül, és hozzájárul az üvegházhatáshoz, így a föld felmelegedéséhez.

A tudományos közvélemény nagyrészt egyetért azzal, hogy hatalmas kockázatot jelent a föld átlagos középhőmérsékletének akár csak két Celsius fokos emelkedése is az iparosodás előtti értékhez képest. A várható következményekből pedig már ízelítőt is kaptunk - állítják a zöldek. Gyakoribb és hevesebb viharok és hőhullámok, szárazság, olvadó gleccserek, emelkedő tengerszint. A felmelegedés ugyanakkor nem csak az időjárásra lesz jelentős hatással. Csökkenő termésátlagokra, a természeti források feletti ellenőrzés miatt kialakuló határvitákra, a környezeti változások elől menekülők hatalmas tömegeire és a természeti katasztrófák utáni helyreállítások egekbe rúgó költségeire lehet egyebek mellett számítani.

Kérdés ugyanakkor mit várhatunk a mostani találkozótól, amikor a tavalyin is csupán egy célértékek és menetrendek nélküli, környezetvédők által kiábrándítónak nevezett közös akciótervet sikerült keresztülverni, legfőképp az Egyesült Államok ellenállása miatt. A téma fontosságára és el nem hanyagolására a világ vezető tudósai is figyelmeztettek az idei találkozó előtt, bár kérdéses, hogy hangjukat meghallják-e a világ Szentpéterváron gyülekező vezetői. Ön szerint mennyire fontos a környezetvédelem ügye? Annál nagyobb osztályzatot adjon, minél lényegesebbnek tartja!

Osztályozzon!

Ön mit gondol, mennyire fontos az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése?

	5
	4
	3
	2
	1

A szavazás állása