Elítélték Oroszországot egy csecsen harcos miatt

Elítélte Oroszországot az Emberi Jogok Európai Bírósága egy csecsen harcos eltűnése és valószínűsíthető halála miatt. A testület 35 ezer eurót ítélt meg az eltűnt férfi anyjának.

Ez az első eset, hogy a strasbourgi testület Oroszország kapcsán ilyen ügyben hozzon döntést, s ezzel egyben precedenst teremtett. Hiszen már ma is mintegy 200, a csecsenföldi eseményekkel kapcsolatos panasz van a bíróság előtt, s ezek fele emberek eltűnésére vonatkozik. Ráadásul - mint egy orosz emberi jogi szakértő mondta - a mostani bírósági határozat nyomán mások is ráébredhetnek, hogy érdemes az igazságszolgáltatáshoz fordulniuk.

A panaszt - amiben az interneten is közzétett csütörtöki döntés született - egy ingusföldi asszony adta be, aki azzal vádolta az orosz hatóságokat, hogy miattuk tűnt el 25 éves fia. 2000-ben ugyanis az egyik orosz tévécsatorna beszámolt egy elfogott csecsen harcos kihallgatásáról, s a nő a filmbejátszáson felismerte, hogy az ő fiát mutatják. A kihallgatás során - s ezt is látni lehetett a felvételen - egy orosz ezredes arra utasította katonáit, hogy "végezzenek" a csecsennel. S bár utólag, a vizsgálat során az illető azt állította, hogy nem a megölésére gondolt, csak azt akarta elérni, hogy a továbbiakban kevésbé agresszíven válaszolgasson a kérdésekre, arra sem ő, sem az orosz hatóságok nem tudtak választ adni, hogy mi lett az elfogott férfival.

Az anya azzal vádolta az orosz hatóságokat, hogy megsértették fiának az élethez, valamint a tisztességes nyomozáshoz és a fellebbviteli eljáráshoz való jogát. A strasbourgi bíróság ezeket a vádpontokat el is fogadta, s jogi elégtételként 35 ezer eurót ítélt meg a nőnek. Ugyanakkor a testület arra nem talált bizonyítékot, hogy az oroszok az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzások tiltására vonatkozó jogszabályát is megsértették volna. Az ítélet egyelőre nem jogerős, az orosz vezetésnek 3 hónapja van a fellebbezésre.

Tavaly decemberben egy csecsenföldi emberi jogi illetékes több mint kétezerre becsülte azon személyek számát, akiket "ismeretlen fegyveresek" elhurcoltak és akik azóta is eltűntnek számítanak. Ennél azonban sokkal nagyobb a csecsenföldi emberi jogsértések száma, hiszen az eltűnések mellett kínzásról, törvénytelen kivégzésről, embertelen bánásmódról is számtalan panaszt hallani. Egy európa tanácsi jelentés egyébként azt állítja, hogy a csecseneket megtorlás veszélye fenyegeti, ha kiderül róluk, hogy a strasbourgi bírósághoz fordultak panaszaikkal.