Az Európai Számvevőszék jelentése nyomán Alexander Stubb finn néppárti képviselő, az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának tagja július végén készítette el azt a jelentést, amely az uniós tolmácsolás problémáival foglalkozik. Stubb szerint aggasztó, hogy a tolmácsolásra költött, évi 163 millió euró (45 milliárd forint) 16 százaléka végül igénybe nem vett szolgáltatásokra, készenlétre, "üresfordításra" (vagyis, amikor hiába fordít a tolmács, nincs aki hallgassa) ment el.
Az Európai Uniói intézményeiben ma 21 nyelv rendelkezik hivatalos és munkanyelvi státussal, fordítással pedig az Európai Bizottságnál, a Tanácsnál és az Európai Parlamentben (EP) több ezer tolmács foglalkozik, évi 105 ezer napot töltve fordítással.
A három főintézmény közül az igénybe nem vett tolmácsolási szolgáltatásokért 2003-ban a Parlament és a Bizottság fizetett a legtöbbet (4-4 millió eurót), az Európai Tanács valamivel kevesebbet, 2,4 milliót. Az Európai Bizottságnál a 2004-es csatlakozást követően 1750 napot dolgoztak úgy a tolmácsok, hogy valójában nem volt kinek fordítaniuk - derül ki a jelentésből.
Herczog Edit, az EP kötlségvetési bizottság magyar tagja az [origo]-nak elmondta, a vizsgálat során az is kiderült, hogy a Tanács fordítói szolgálata olcsóbb, mint a Parlamenté. Az EP-képviselők ugyanis minden esetben ragaszkodnak az anyanyelvi megszólaláshoz. A jelentéstevő kiszámolta, ha az Európai Parlamentben csak három nyelven zajlana a tanácskozás, akkor mindössze 8,9 ezer euróba kerülne a fordítás, míg jelenleg 88 ezer eurót visz el naponta.
A Stubb-jelentés azt ajánlja az európai intézményeknek, hogy mindenképpen csökkentsék a tolmácsolás kiadásait, hiszen az EU költségvetésének egy százaléka megy erre a területre. Felveti, hogy a hivatalok hozzák összhangba a tolmácsolási rendszerüket, vegyék igénybe egymás tolmácsait, és hozzanak létre vegyes tolmács-munkacsoportokat.
M. László Ferenc