Százezrek élete múlhat az ENSZ tökösségén

Arab nomádok és fekete telepesek ölik egymást halomra több éve a nyugat-szudáni Darfúrban és újabb százezrek életét sodorhatja veszélybe, hogy a jelek szerint még a szudáni kormány által bábként használt afrikai békefenntartók is eltűnnek a franciaországnyi térségből. A véres, már eddig is több százezer halottal járó konfliktusnak az ENSZ útját állhatná, de saját kezét kötötte meg az ügyben. Innentől már csak a világszervezet merészségében bízhatnak a darfúriak.

A hét elején újra humanitárius katasztrófa veszélyére hívta fel a figyelmet az ENSZ a szudáni Darfúrban. A térségben több mint három éve zajló konfliktus idén nyáron újra felerősödött, és hiába a májusi békemegállapodás, vagy az Afrikai Unió (AU) térségbe vezényelt hétezer békefenntartója, a szudáni hadsereg újabb offenzívát indított a térség fekete lázadói ellen.

A khartúmi kormány az új katonai invázióval párhuzamosan gyakorlatilag ellehetetleníti a békefenntartást: az ENSZ Biztonsági Tanácsa által augusztus 31-én elfogadott 1706-os határozat alapján a világszervezet nemzetközi erőket akart küldeni a térségbe, de ezt Szudán elutasítja, és kizavarná az AU katonáit is, ha azok ragaszkodnak az ENSZ-csapatok bevonulásához, vagy ha nem fogadják el azt, hogy Khartúm játékszabályai szerint működjenek. Az egyik ilyen szabály, hogy Szudán és az Arab Liga finanszírozná a küldetést.

Az AU-nak szeptember 30-áig adott határidőt a döntésére Khartúm, a békefenntartók vezetése az eddigi jelzések szerint nemet mond. Ha nem marad nemzetközi erő a franciaországnyi térségben, a szudáni kormány saját békefenntartó egységeket állít fel, ami visszás helyzetet szülhet: a szudáni hadsereg saját magára vigyázna. Egyik fele ellenőrizné, hogy a másik ne kövessen el erőszakos cselekményeket.

Bármit megtehetnek

Pedig az itt élőknek nagy szükségük lenne a békefenntartókra. Nemzetközi felügyelet nélkül a szudáni kormány bármit megtehet a térségben, sőt, eddig az Afrikai Unió jelen lévő erőitől sem zavartatta magát. Az alulfinanszírozott, és a terület nagyságához képest csekély számú afrikai békekatonát üzemanyaghiánnyal, számukra kiszabott kijárási tilalommal, helikoptereik repülési idejének drasztikus korlátozásával, bürokratikus eszközökkel, sőt a kijárási tilalmat megszegő katonák őrizetbe vételével akadályozzák feladatuk ellátásában. Eric Reeves amerikai egyetemi tanár, a darfúri konfliktus szakértője szerint Khartúm az AU katonáit igyekszik felhasználni arra, hogy elmondhassa: van nemzetközi erő a térségben, és szükségtelen az ENSZ tervezett közbelépése, a 20 ezres - 17 300 katona, 3300 civil, 16 darab 100-200 tagú rendőri egység - erő Darfúrba vezénylésére.

A szakértő ugyanakkor kritikákkal illeti az ENSZ-t, amely "saját magát bénította meg", amikor az 1706-os számú határozatba belefoglalták, hogy tiszteletben tartják Szudán nemzeti szuverenitását, miközben Khartúm folyamatosan azt hangoztatta, hogy egy ilyen lépés egyértelműen sérti nemzeti önrendelkezését.

A jelenlegi helyzet azzal fenyeget, hogy a hónap végén egy szál nemzetközi katona sem lesz a térségben. A békekatonák eltűnésével és a jelenleg is katasztrofális biztonsági helyzet tovább romlásával a segélyszervezetek munkája is ellehetetlenül. Segélyek nélkül pedig éhínség és járványok fenyegetik az öt magyarországnyi méretű nyugat-szudáni tartomány harcok dúlta területein élő körülbelül 4 millió arabot és feketét.

Százezreket fenyeget halál

A konfliktussal kapcsolatos legfontosabb kérdést Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter fogalmazta meg szerdán: küldjön-e az ENSZ Khartúm tiltakozásával, vagy akár ellenállásával szemben is békefenntartó csapatokat a tartományba. Kofi Annan ENSZ-főtitkár másképp tette fel ugyanezt a kérdést: mi történik, ha az ENSZ és más segélyszervezetek kénytelenek elhagyni a tértséget?

AU-katonák - mi lesz ha kivonulnak?

Erre az eddigi események szolgálhatnak intő példaként: a három - egyes felfogások szerint öt - éve folyó harcokban a Genocide Intervention Network honlapján közölt adatok szerint 400 ezren vesztetették életüket, és 2,5 millióan kényszerültek elmenekülni otthonaikból. Eric Reeves 450 ezer halottról írt áprilisban honlapján, és további százezrek halálát jósolta. Utóbbi jóslathoz hasonlóan nyilatkozott augusztus végén Jan Egeland, az ENSZ menekültügyi főkoordinátora: "Nem tudok határozottabban figyelmeztetni annál, minthogy azt mondom: azon a ponton vagyunk, amikor minden remény elszállhat, és több százezren veszthetik el szükségtelenül életüket". Egeland szerint, ha elfajulnak a dolgok, az nem csak Darfúrt, hanem a szomszédos országokat - Csádot és Közép-Afrikai köztársaságot - is súlyosan érinti majd, és az egész térség stabilitását veszélyezteti.