Általános választások kezdődtek vasárnap reggel Bosznia-Hercegovinában. A 2,7 millió választópolgár a szövetségi parlament összetételéről és a két országrész - a Muzulmán-horvát Föderáció és a Boszniai Szerb Köztársaság - törvényhozásának tagjairól dönt. Most választják meg a háromfős államelnökséget, és tíz járási képviselőtestület tagjait is. A Boszniai Szerb Köztársaságban külön elnököt és alelnököt választanak.
A közvélemény-kutatások előrejelzései szerint valószínű, hogy - csakúgy mint a korábbiakban - most is saját etnikai pártjaikat támogatják majd a muzulmán, a horvát és a szerb szavazók. Az 1992 és 1995 között dúló boszniai háború befejezése óta most rendeznek harmadszor választásokat a délszláv országban.
A szavazók harminchat párt, nyolc pártszövetség és tizenkét független jelölt közül választhatnak. A voksolás tisztaságát 4735 külföldi megfigyelő és 29 hazai társadalmi szervezet ellenőrzi. A miniállam lakói eset hét óráig szavazhatnak.
A kampányidőszakot nacionalista felhangok, az etnikumok közötti kölcsönös vádaskodások és a Boszniai Szerb Köztársaság létjogosultságáról folytatott viták jellemezték. Ezek a régi témák háttérbe szorították az időszerű problémákat, mint amilyen például a magas munkanélküliség, az alacsony életszínvonal és az esedékes alkotmányreform.
A szavazás tétje azért különösen nagy, mert a nemzetközi közösség boszniai megbízottja, aki most döntőbíróként lép fel olyan ügyekben, amelyekben a helyi pártok nem tudnak megegyezni, a jövő évben bezárja irodáját, és azután minden ügyért a hazai politikusoknak kell felelősséget vállalniuk. A központi választási bizottság éjfél körüli időpontra ígérte az államelnökség választásának első eredményeit, a többi eredmény leghamarabb hétfőn várható.