- Nem vagyok elégedett a (háborús bűnösök elfogására kidolgozott) akcióterv végrehajtásával - jelentette ki Carla del Ponte a Vuk Draskovic szerb külügyminiszterrel megtartott találkozó után. Korábban a főügyész találkozott az akcióterv megvalósításáért felelős, a háborús bűnösök felelősségre vonását irányító szerb ügyésszel, Boris Tadic államfővel, Rasim Ljajiccsal, a Hágával folytatott együttműködést felügyelő akciócsoport vezetőjével, Ivana Dulic-Markovic miniszterelnök-helyettessel és Vojislav Kostunica kormányfővel.
Carla del Ponte mindezen találkozók alapján sem változtatott azon a szilárd véleményén, hogy a boszniai háború legfőbb bűnösének tekintett Ratko Mladic szerb tábornok elfogása pusztán "technikai kérdés, no és természetesen a politikai akaraté". Hogy netán igazat mondhatnak azok a szerb illetékesek - köztük Zoran Stojkovic igazságügyi miniszter -, akik belgrádi látogatása előtt állították, hogy nem tudják, hol van Mladic, de úgy gondolják, hogy nem Szerbiában, arra a főügyész még csak nem is utalt, s azt sem mondta, hogy konkrét tudomása lenne a tábornok tartózkodási helyéről. Határozottan leszögezte azonban, hogy Szerbia kötelessége elfogni és Hágának kiadni Mladicot.
A kizárólag a Vuk Draskoviccsal megtartott találkozó után - és akkor is nagyon szűkszavúan - nyilatkozó vendég ezúttal épp csak megemlítette a Ratko Mladic melletti másik fő hágai vádlottat, Radovan Karadzic egykori boszniai szerb vezetőt, kijelentve, hogy amíg őket nem sikerül kézre keríteni, addig a hágai törvényszék nem fejezi be a munkáját. Mikor az utóbbi hónapokban ritkán említett politikus nevének újbóli felmerülése kapcsán a szerb újságírók megkérdezték, hogy Karadzic elfogása újabb feltétel-e Szerbia számára, Carla del Ponte szóvivője, Anton Nyikiforov kérdezett vissza, hogy "mikor nem volt az"?
Az EU-val folytatott társulási tárgyalások újrakezdésével kapcsolatban változatlanul Brüsszel teljes bizalmát élvező hágai főügyész azzal az általános kijelentéssel zárta le belgrádi látogatását, hogy ő még bizakodó. Carla del Ponte várhatóan a hónap közepén nyújtja be az EU-nak a jelentését arról, hogy Szerbia hogyan működik együtt a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, s az Unió ennek alapján hozza meg a döntését arról, hogy folytatja-e Belgráddal a májusban megszakított stabilizációs és társulási tárgyalásokat.