Megvonták a szerb főügyészhelyettes mentelmi jogát

Megvonta Milorad Cvijovicnak, a szerb főügyész helyettesének mentelmi jogát hétfőn a szerb parlament, így lehetővé vált a hivatali beosztással történő visszaéléssel és korrupcióban való bűnrészességgel vádolt magas beosztású igazságügyi vezető letartóztatása.

Cvijovicot vasárnap egy időre őrizetbe vették, de mentelmi jogára való tekintettel nem sokkal később szabadon engedték. Azzal vádolják, hogy a beosztása nyújtotta lehetőséggel visszaélve, az eljáró ügyész tudta nélkül magához vette és megváltoztatta egy még zajló vizsgálat egyik anyagát. Ezáltal lehetővé tette - a versenytársak "félreállítása" révén - egy korrupcióval vádolt vállalkozónak, hogy alacsony áron megvásárolja egy privatizálandó állami vállalat részvényeit.

Cvijovic ügye az úgynevezett "privatizációs maffia" elleni eljárás része, amely tavasszal letartóztatási hullámot idézett elő a szerbiai igazságszolgáltatásban, s igen messze nyúló, a szerb jogrend törékenységére rámutató következményei vannak.

Áprilisban a szerb rendőrség korrupció és szervezett bűnözés gyanújával kilenc személyt vett őrizetbe - a szerbiai cégbíróság elnökét, egyik bíráját, a posta-takarékpénztár igazgatóját, a belügyminisztérium egy magas beosztású munkatársát, valamint öt ügyvédet. Valamennyiüket egy belgrádi nagyáruház és a C-market élelmiszer-kereskedelmi üzletlánc privatizációja, illetve csődeljárása körüli törvénytelenségekkel gyanúsítják. Hozzájuk társult most a főügyészhelyettes, és csatlakozik majd - ha sikerül elfogni - a C-market Cvijovic által segített, még szökésben lévő igazgatója.

A nyolc hónapi nyomozás utáni letartóztatások közül a "legnagyobb fogás" kétségtelenül Goran Kljajevic cégbírósági elnök volt, s az ő ügye verte eddig a legnagyobb hullámokat. Testvére ugyanis a Zoran Djindjic néhai szerb miniszterelnök meggyilkolása ügyében korábban eljáró bírónak, Marko Kljajevicnek, aki - arra hivatkozva, hogy fivére letartóztatásával olyan nyomást gyakoroltak rá, amelyet már nem bír elviselni - szeptemberben lemondott tanácsvezetői tisztéről.

A 2003 tavaszán megölt kormányfő gyilkosainak majdnem három éve húzódó perét ezért szinte elölről kellett kezdeni. A tárgyalás vezetését új bíró vette át, aki elejétől fogva tagja volt ugyan az eljáró tanácsnak, ám a jog szigorú szabályai szerint - korábban nem lévén tanácsvezető bíró - a tanúk nem neki tettek vallomást, ezért köteles újból végighallgatni őket, s újból levezényelni az egyszer már végigvitt bizonyítási eljárást.