Hadüzenetnek tekinti az ellene hozandó széles körű szankciókat Észak-Korea - figyelmeztetett szerdán egy meg nem nevezett észak-koreai illetékes. "Minél nagyobb lesz a ránk nehezedő nyomás, annál magasabb lesz a válaszunk szintje" - közölte a tisztségviselő.
Az észak-koreai illetékes, akit a Yonhap dél-koreai hírügynökség idézett pekingi keltezéssel, feltehetően ugyanaz, aki kedden bejelentette: Phenjan kilátásba helyezte nukleáris robbanófejjel felszerelt rakéták kilövését.
"Bush provokálta kudarcot"
George Bush amerikai elnök politikája vezetett a jelenlegi észak-koreai nukleáris válsághoz - vélekedett szerdán Kim De Dzsung volt dél-koreai elnök. A 2000-ben a két Korea közelítéséért Nobel-békedíjjal kitüntetett politikus egy Szöulban mondott beszédében kijelentette: az észak-koreai nukleáris kísérlet bebizonyította, hogy a Phenjannal szembeni amerikai politika "rosszul átgondolt".
"Az Egyesült Államoknak a jövőben nem arra kell törekednie, hogy kiprovokálja a rendszerváltást Észak-Koreában, hanem hogy egy kölcsönösen előnyös megállapodást kössön vele" - közölte a politikus.
Az 1997 és 2003 között dél-koreai államfői tisztséget betöltő Kim De Dzsung, akit az Észak és Dél közötti párbeszédben Willy Brandt néhai nyugatnémet kancellár "Ostpolitik"-ja, a kelet-európai szocialista országokkal való viszony rendezésének politikája ihletett, emlékeztetett arra, hogy kis híján sikerült meggyőznie a Clinton-kormányzatot a Phenjannal való párbeszéd szükségességéről.
"Már egészen közel voltunk a sikerhez, de aztán jött a Bush-adminisztráció és nem tett mást, mint kiprovokálta a jelenlegi kudarcot" - mondta a volt elnök, aki szerint Washington folytathatja ugyan Észak-Korea atomhatalmi státusának el nem ismerését és folytathatja a nyomás és a gazdasági szankciók politikáját, de ezzel csak újabb provokatív cselekedetekre ösztönzi Észak-Koreát.
"A legkívánatosabb módszer a válság megoldására a párbeszéd megkezdése Észak-Korea és az Egyesült Államok között" - hangsúlyozta Kim De Dzsung, a Korea-közi "napsugár-politika" egykori megalkotója.
Földrengést néztek robbantásnak
Ezalatt az NHK japán kormányzati forrásokra hivatkozva azt jelentette, az illetékes japán hivatal szeizmikus aktivitást mért, s ebből következtetett arra, hogy a hétfői kísérleti robbantást Phenjan újabbal fejelte meg. A dél-koreai földrengéskutató központ viszont azt közölte, nem volt érzékelhető földrengés Észak-Koreában, még csekély mértékű sem.
Később a dél-koreai elnöki hivatal, valamint a japán kormányfő és a szigetország külügyminisztere is cáfolták a japán közszolgálati adó értesülését.
Abe Sindzo japán kormányfő egy parlamenti bizottság előtt kijelentette, Japánnak nincs olyan információja, amely szerint Észak-Korea végrehajtott volna egy második kísérleti atomrobbantást.
Aszo Taro japán külügyminiszter ugyanezen testület előtt azt mondta, volt ugyan olyan információjuk, amely szerint Phenjan szerdán újabb nukleáris robbantást hajthat végre, de ez nem nyert megerősítést. Hozzátette, Tokiónak nincs arra utaló adat a birtokában, amely olyan rengéshullámokat mutatna, amelyekből az állítólagos újabb kísérleti atomrobbantás tényére lehetne következtetni.
Közben a tokiói meteorológiai hivatal közölte, a Richter-skála szerinti 6-os erősségű földrengés rázta meg Japán északkeleti partjait Fukusima város térségében. A földmozgás epicentruma Tokiótól 240 kilométerre északkeletre, a tengerben volt. Szökőárriadót nem rendeltek el, károkról, sérülésekről nem érkezett jelentés.
Egy névtelenül nyilatkozó amerikai kormányzati illetékes újságírói kérdésre válaszolva utalt arra, hogy feltehetően a japán partoknál bekövetkezett földrengésből következtettek tévesen a második észak-koreai atomkísérletre.
Hétfőn a külvilágtól teljesen elzárt Észak-Koreában kísérleti atomrobbantást hajtottak verge, ami miatt tiltakoztak a környékbeli országok, és szankciókkal fenyegette meg az országot több nagyhatalom.