Az állásfoglalás a kormány szerdai ülésén született, amelynek egyik fő napirendi pontja a jövő év első felében esedékes német uniós elnökség volt. A tanácskozásról beszámolva Reinhard Silberberg, a külügyi tárca európai ügyekben illetékes miniszterhelyettese elmondta: az Angela Merkel kancellár által vezetett nagykoalíciós kormány azt a nézetet képviseli, hogy Románia és Bulgária 2007 január elsején történő belépését követően az EU alkotmányának elfogadásáig ne kerüljön sor új felvételekre.
Ebből kiindulva Berlin arra számít, hogy még az év végéig tartó finn uniós elnökség ideje alatt a tagállamok körében konszenzus jön létre a bővítés további menetéről, azaz - mint fogalmazott - tisztázzák ezt a kérdést. Meglehetősen nyíltan fogalmazva azt hangoztatta, hogy a német elnökség a bővítéssel kapcsolatos vitákkal lehetőség szerint nem kíván foglalkozni.
Merkel kancellár az elmúlt hetekben már több alkalommal utalt arra, hogy kormánya a további bővítést nem tartja kívánatosnak. Ez egyaránt vonatkozik Horvátországra és Törökországra, még akkor is, ha Zágráb irányában kevésbé kemény a német magatartás. Ankara vonatkozásában azonban ennél még kevesebb a kétely, a kormány illetékes vezetői többször is leszögezték, hogy a maguk részéről hosszabb távon is csak egyfajta különleges partneri viszont támogatnak az Európai Unió és Törökország között.
Közvetve pártfogásába vette az immár hivatalosnak számító német álláspontot Olli Rehn, az EU bővítési biztosa. A rövid látogatáson Berlinben tartózkodó Rehn ugyanis a Bundestag illetékes bizottsága előtt elhangzott nyilatkozatában élesen elmarasztalta Törökországot amiatt, hogy az elmúlt egy évben szinte teljes mértékben adós maradt az EU által sürgetett reformok megvalósításával. Ezzel összefüggésben a biztos mindenekelőtt arra utalt, hogy Ankara továbbra sem hajlandó Ciprus elismerésére, de kifogásolta a vélemény-, illetve vallásszabadság állapotát is Törökországban.
Az uniós elnökséggel párhuzamosan Németország készül arra is, ellássa az elnöki teendőket a hét vezető nyugati államot és Oroszországot tömörítő G8-ak csoportjában. Ezzel összefüggésben a kormány szerdai ülésén hangsúlyozta, hogy a jövő júniusi, mecklenburgi csúcstalálkozó középpontjába a gazdasági, illetve energiaügyi, továbbá környezetvédelmi kérdéseket és Afrika megsegítését kívánja helyezni.