Kostunica indulna a miniszterelnöki posztért

Vojislav Kostunica miniszterelnök vezeti pártjának, a Szerbiai Demokrata Pártnak (DSS) a listáját a 2007. január 21-i parlamenti választáson - jelentette be hétfőn Andreja Mladenovic, a párt szóvivője, aki a többi pártot is felszólította, hogy nevezzék meg jelöltjüket a miniszterelnöki posztra.

Vojislav Kostunica

A közvélemény-kutatások szerint a népszerűségi listák első két helyén álló, 30-30 százalékos támogatottsággal rendelkező két párt még nem döntötte el, hogy kit állít választási jelöltlistája élére.

A jobboldali nacionalista Szerb Radikális Párt esetében minden bizonnyal Vojislav Seselj pártelnök lesz az illető, aki a hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében éhségsztrájkolva várja, hogy a hónap második felében megkezdődjön a pere. Ő minden kockázat nélkül listavezetővé tehető, ugyanis a pártja - bár jelenleg is a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkezik - annyira elszigetelődött a szerb belpolitikai porondon, hogy nem talál szövetségest, így kormányra csak az abszolút többség megszerzése esetén juthatna, amire viszont nincs esélye.

A jelenlegi kormányt kívülről támogató, és egy jövőbeni kormánykoalíció vezetésére is esélyes Demokrata Párt (DS) listavezetője sem ismert még. Őt a pártelnök államfő, Boris Tadic fogja kijelölni, aki már bejelentette, hogy indulni kíván a jövő év végéig megtartandó elnökválasztáson.

A szerb választási törvény arányos, listás szavazást ír elő. A választóknak a pártok, pártkoalíciók vagy állampolgári csoportok által állított jelöltlisták közül kell kiválasztaniuk egyet, s a parlamentbe kerüléshez a "többségi", tehát szerb indulóknak át kell lépniük az 5 százalékos szavazati küszöböt.

A kisebbségi - köztük a vajdasági magyar - pártok számára úgynevezett "természetes küszöböt" állapítottak meg. Ők annyi képviselőt küldhetnek a törvényhozásba, ahányszorosát az egy megválasztott képviselőre jutó átlag-szavazatszámnak - a szavazók száma osztva a képviselői helyek számával, tehát 250-nel - megkapják.

Politikai elemzők szerint ez azt jelenti, hogy a kisebbségi pártok 12-16 ezer szavazattal tudnak bejuttatni egy képviselőt a parlamentbe, míg a szerb pártoknak - lévén csaknem hétmillió választó az országban - ötvenszázalékos részvétel esetén is több mint 160 ezer szavazatot kell szerezniük ahhoz, hogy akár csak egy képviselőjük is legyen.