Alexander Litvinyenko mindig óvatos volt. Hat évvel ezelőtt telepedett le Londonban, és azóta is rendszeresen változtatta telefonszámát, egyéb elérhetőségét, találkozóit pedig olyan nyilvános helyeken bonyolította le, ahol sokan voltak. November elsején is betartotta ezt a szabályt. A Picadilly Circus környéke, a Soho állandóan tele van turistákkal, járókelőkkel, így ideális környék, ha valaki el akar vegyülni. Délután háromkor itt, az Itsu nevű szusibárban találkozott egy olasz ismerősével, Mario Scaramellával.
Litvinyenko korábban az orosz titkosszolgálat - előbb a KGB majd az FSZB - tisztje volt, Scaramella pedig annak az olasz bizottságnak volt a tanácsadója, amelyik azt vizsgálta, milyen tevékenységet folytatott Olaszországban a KGB. Az orosz misolevest és szusit evett, az olasz csak vizet ivott. Hogy pontosan miről beszéltek, arról ellentmondó információk vannak.
Litvinyenkónak aznap délután volt még egy találkozója, a London egyik legelőkelőbb negyedének tartott Mayfairben, a Millenium Hotelben. Oroszokkal - egyes beszámolók szerint kettővel, mások szerint hárommal -, köztük egy volt FSZB-s kollégájával tárgyalt. A beszámolókból az derül ki, hogy üzleti ügyekről lehetett szó, Litvinyenko pedig csak teát ivott. Nem sokkal később rosszul lett, majd kórházba került. Komoly fájdalmai voltak, haja pár nap alatt kihullott, és nagyon sokat veszített a súlyából.
November 23-án hunyt el, és ugyan az már korábban egyértelmű volt, hogy megmérgezték, az, hogy pontosan mi okozta halálát, csak egy nappal később derült ki: radioaktív anyag, polónium 210 végzett vele. Litvinyenko halálos ágyán az általa sokat bírált orosz elnököt, Vlagyimir Putyint okolta a haláláért, de a Kreml határozottan tagadta, hogy köze lenne az esethez.
A sajtó továbbra is újabb és újabb részleteket ás elő a történetről. Jellemző, hogy a meghatározó vasárnapi brit lapok egymástól teljesen független új fejleményeket közölnek, szinte nincs is átfedés a cikkek között. Igaz, ezek az írások sem visznek sokkal közelebb a rejtély megoldásához, inkább csak újabb kérdéseket vetnek fel, illetve árnyalják a képet. Nem csoda persze, hogy ennyire lázban tartja a világsajtót az ügy. Ritkán találkozni ennyire filmbe illő történettel, olyannal, amelyben egyszerre jelennek meg vezető politikusok, kémek, rejtélyes méreggel dolgozó gyilkosok.
A szereplők
Terepszínű ruhában fekszik az avarban, kezében gépfegyver - a 20 évvel ezelőtti fotót a The Observer közölte Alexander Litvinyenkóról, aki akkoriban a szovjet elit katonai egység tagja volt. Később az orosz titkosszolgálat, a KGB tisztje lett, majd állományban maradt a kommunizmus összeomlása után is. Az utód, FSZB szervezett bűnözés elleni osztályán dolgozott, így - a BBC portréja szerint - biztosan lehetnek rosszakarói. Az FSZB-t akkoriban irányító Vlagymimir Putyin, jelenlegi orosz elnökkel is összekülönbözött a kilencvenes évek végén.
Neve először 1998-ban tűnt fel a sajóban, amikor előállt azzal, tudomása van arról, hogy merénylet készül az egyik orosz milliárdos, Borisz Berezovszkij ellen. Később ennek nyomán hivatali visszaélés gyanújával letartóztatták, és kilenc hónapig őrizetben is volt, de aztán felmentették. Egy könyvvel is felhívta magára a figyelmet, amelyben azt állította, hogy nem csecsen militánsok, hanem az FSZB emberei hajtották végre azt a moszkvai házrobbantást, amelyben mintegy 300-an vesztették életüket. Ezt az orosz hatóságok határozottan tagadták.
Litvinyenko üldöztetésre hivatkozva menedékjogot kért és kapott 2000-ben Nagy-Britanniában. Tartott tőle, hogy megfigyelik, hogy támadás érheti, és nem is ok nélkül. A The Times beszámolója szerint 2005 májusában, a lakásának ajtaján akartak belökni egy benzines robbanó-szerkezetekkel telepakolt babakocsit. Azt nem tudni, hogy ki és miért akart rátámadni. Litvinyenko eközben továbbra is élesen bírálta egykori főnökeit és személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és jó kapcsolatot ápolt, a szintén Londonban élő, egykori csecsen szeparatista vezérrel, Ahmed Zakajevvel. Előállt első hallásra hihetetlennek tűnő állításokkal is: például azzal, hogy Ajman al-Zawahirit, az al-Kaida második emberét az FSZB képezte ki Dagesztánban a szeptember 11-i támadások előtt.
Hamar ráirányult a figyelem azokra a személyekre is, akikkel Litvinyenko november elsején - amikor feltehetőleg megmérgezték - találkozott. Egyikük, a már említett Mario Scaramella, aki maga is megfertőzödött polónium 210-zel, bár az orvosok szerint közel sem kapott akkora dózist, mint Lintvinyenko, és élete nincs veszélyben. Hogy pontosan hogyan került a szervezetébe az anyag, nem tudni, de maga a fertőzés ténye erősíti azt a feltételezést, hogy Litvinyenkót az Itsu bárban mérgezték meg.
A 36 éves Scaramella évekkel korábban egy olyan környezetvédő szervezetet vezetett, amely nukleáris hulladékokkal foglalkozott, majd kissé szokatlan fordulattal titkosszolgálati szakértővé vedlett át. Tanácsadója volt az olasz szenátus Guzzanti-bizottságának, amely azt vizsgálta, hogy a KGB milyen tevékenységet végzett Olaszországban. Több nagy visszhangot kiváltó leleplezéssel is előállt. Tavaly például tudomására jutott, hogy San Marinóban, egykori KGB-sek állítólag nukleáris katonai anyagot akarnak eladni. A rendőrség a bejelentés nyomán letartóztatott négy embert Riminiben.
Az Independent on Sunday cikke szerint ugyanakkor vannak homályos részletek Scaramella múltjában. Ő maga például azt állítja, hogy a nápolyi egyetem professzora, a brit lap szerint azonban ott nem is hallottak róla.
Minden bizonnyal már Litvinyenko szervezetében volt a mérgező anyag, amikor a Millenium Hotelben találkozott orosz üzletemberekkel. Közülük elsősorban az egykori FSZB-s, Andrej Lugovojjal foglalkozott a sajtó, aki még a titkosszolgálatnál ismerkedett meg Litvinyenkóval. A Sunday Times cikke szerint ő is megfertőződött polónium 210-zel, a rendelkezésre álló információk szerint öt nappal Litvinyenko megmérgezése előtt.
Lugovoj a brit lapnak azt mondta, valaki rá akarja terelni a gyanút, és ezért fertőzte meg az anyaggal. Szerinte úgy akarják beállítani, mintha ő adta volna be a mérget Litvinyenkónak. Lugovoj egyébként állítja, a november elsejei találkozón egyszerű üzleti ügyekről volt szó, Litvinyenko ugyanis segített neki felvenni a kapcsolatot brit cégekkel. Lugojov közölte azt is, azért utazott Londonba, hogy családjának megmutassa a várost, és hogy két ismerősével megnézze a CSZKA-Arsenal meccset.