Magyar össztűz alatt Románia a kizárások miatt

Határozottabb diplomáciai offenzívába kezdhetnek a magyarországi politikusok az állásukból eltávolított romániai magyar oktatók érdekében. Egyelőre nem érkezett válasz sem Hiller István, sem a magyar - fideszes, MSZP-s és SZDSZ-es - EP-képviselők tiltakozó levelére, s mint azt az érintettek elmondták: ha nem jön számunkra kedvező válasz Romániából, az ügy más fórumokon folytatódik.

Péntek kora délutánig még nem érkezett válasz sem a külügyi, sem az oktatási minisztériumba a romániai egyetemi oktatók kizárása ügyében. Hiller István oktatási miniszter szerdán levélben román kollégáját, Mihail Hardaut kérte, hogy "személyes befolyását és tekintélyét latba vetve járuljon hozzá a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzet rendezéséhez". Ugyanígy román hivatalos reakció nélkül maradt a magyar európai parlamenti képviselők levele, amelyben "felszólították Romániát, hogy teljesítse a kisebbségi jogok terén előírt kötelezettségeit". Albert Robu, a Románia Budapesti Nagykövetségének titkára péntek délután az [origo]-nak csak annyit mondott, nem kívánnak nyilatkozni az ügyben.

Az egyébként gyakran vitatkozó magyar EP-képviselők ebben a kérdésben összefogtak, és a szocialista Tabajdi Csaba, a fideszes Gál Kinga és az SZDSZ-es Szent-Iványi István közösen írt tiltakozó levelet. "Még nem döntöttünk, de már vannak elképzeléseink arról, hogy a Tanács és az Európai Bizottság elé visszük az ügyet" - mondta megkeresésünkre Szent-Iványi István. Közölte, amennyiben januárban nem rendeződik a Babes-Bolyai egyetemről a magyar nyelvű táblák kihelyezése miatt eltávolított két oktató ügye, diplomáciai lépéseket tesznek a megoldás érdekében.

Polgár Viktor, a Külügyminisztérium szóvivője is hasonlóképpen nyilatkozott az [origo]-nak. "Ez egy eléggé érzékeny dolog. Ennyivel nem lesz elvágva az ügy" - érzékeltette, hogy várható folytatása a történetnek a közeljövőben. Azt is elmondta ugyanakkor Polgár, ő még nem tud arról, hogy konkrét kormányzati döntés született volna a további lépésekről.

A megoldás kulcsa egyébként valószínűleg nem Hardau, hanem a magyar származású Leonard Orban kezében van, akit Románia delegált a nyelvi sokszínűségért felelős biztosi posztra az Európai Bizottságba. Legalábbis ezt feltételezi mind Szent-Iványi, mind Parászka Boróka, a Romániában megjelenő magyar nyelvű hetilap, A Hét főszerkesztője. Az újságíró szerint a román oktatási miniszternek nincs jogosítványa arra, hogy beleszóljon az egyetem belső ügyeibe, Orban viszont kijelentette, hogy január elején vizsgálatot indít.

Parászka egyébként úgy véli, hogy a magyar politikusok "hagyták magukat beleheccelni" abba, hogy politikai síkra tereljék ezt a szerinte szakmai vitát. Szent-Iványi ezt egészen másként látja: "ezt már nem hagyhattuk szó nélkül" - reagált a főszerkesztő mondatára. Az EP-képviselő szerint 16 éve nem oldották meg kellőképpen a kisebbségek ügyét Romániában, a konkrét ügyben pedig elbocsátottak két magyar oktatót, valamint szerinte többen a magyar nyelvű táblákon ugráltak - ezért léptek.

Hantz Pétert és Kovács Lehelt november 27-én "szélsőséges megnyilvánulás" miatt zárta ki az oktatók közül a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa, azt követően, hogy Hantz magyar nyelvű feliratokat helyezett el az egyetem épületében. A Babes-Bolyai multikulturális felsőoktatási intézmény, amelyben immár egy éve rendelet van érvényben a román mellett a magyar és a német feliratok felhelyezésére. Ezt akadályozza folyamatosan adminisztratív eszközökkel Nicolae Bocsan rektor és Andrei Marga, az akadémiai tanács elnöke. Fellépésük ellen csütörtökön ezrek tüntettek Románia több magyarok lakta városában és emiatt születtek a magyarországi politikusok tiltakozó levelei is.

Lencsés Csaba