Tízszer akkora adagot kapott Alekszandr Litvinyenko a polónium-210-ből, mint amennyivel meg lehet ölni egy embert - írja a brit Times az egykori KBG-s holttestén elvégzett kórbonctani vizsgálat első eredményei alapján. A rendőrök szerint a gyilkosság kitervelője tisztában volt az anyag hatásaival - azzal is hogy viszonylag gyors (138 napos) a felezési ideje -, de azt nem tudni, hogy a hatalmas adaggal jelezni szerettek volna - például, hogy biztosan kimutassák jelenlétét a hatóságok -, vagy csak elügyetlenkedték az adagolást a gyilkosság kivitelezői.
A britek most azt vizsgálják, hogy a gyilkossághoz használt polónium nem egy nagyobb csempészszállítmány része volt-e. Az eddigi vizsgálat szerint három részletben csempészték be Nagy-Britanniába az anyagot, ami előtt értetlenül állnak a nyomozók, mivel már az első részlet is elég lett volna a gyilkossághoz.
"Ekkora mennyiséget nem lehet csak úgy megrendelni az interneten vagy ellopni egy laborból anélkül, hogy ne tűnne fel senkinek, úgyhogy csak két lehetséges magyarázat van a beszerzésre: vagy egy atomerőműből hozták, vagy nagyon jó kapcsolatokkal rendelkező csempészektől kapták" - idézett a lap brit biztonsági forrást.
A brit kap közben megtudta egy új-mexikói radiaoktívanyag-ellátó cégtől - azon kevesek egyikétől, amely jogosult interneten értékesíteni polónium-210 izotópot -, hogy a halálos adagnak tízmillió dollár (közel 2 milliárd forint) az értéke. A United Nuclear tudományos ellátó szerint egy adag polónium-210 izotóp 69 dollárba kerül náluk, a mérgezéshez viszont 15 ezer adagra volt szükség, ami több mint 10 millió dollárt ér. A cég szerint ők maguk csupán maroknyi megrendelőnek szállítanak az anyagból háromhavonta, és egy 15 ezres megrendelést biztos kiszúrnának. Szakértők szerint az anyagból 1 mikrogramm is elég egy ember megöléséhez - ez egy aszpirin tabletta tízmilliomod része.
Eközben továbbra sem jutott sokra a Moszkvába küldött kilenc brit nyomozó, sőt várhatóan a héten haza is térnek, miután az orosz hatóságok folyamatosan akadályozták őket. Az oroszok például maguk hallgatták ki az ügy főbb figuráit, sőt a Times szerint még azt is megengedték magunak, hogy ne tegyék fel azokat a kérdéseket, amelyekre a britek szerettek volna választ kapni Andrej Lugovojtól és Dimitrij Kovtuntól.
A két férfi - maguk is egykori KGB-sek - azok között volt, akik utoljára találkoztak Litvinyenkóval megmérgezése előtt. A lap szerint a brit hatóságok csak diplomáciai tapintatból nem számoltak be arról hivataosan, hogy miként gáncsolták a vizsgálatot az oroszok, élükön Jurij Sajka főügyésszel.