Putyin poénnal ütötte el Bush kritikáját

Az orosz elnök egy spontán viccel próbálta semlegesíteni George Bush demokráciával kapcsolatos bírálatát - ezen kívül sok érdekesség egyelőre nem történt a szentpétervári G8-csúcson, ahol az energiabiztonságról, az oktatásról és a fertőző betegségek megfékezéséről tárgyaltak a vezető politikusok. Áttörést egyik kérdésben sem sikerült elérni. Szó esett a libanoni válságról is, melyet a G8-ak az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalnának. A csúcstalálkozó idején orosz vadászgépeket vetettek be a viharfelhők ellen.

Az energiabiztonság fokozása, az oktatás színvonalának fejlesztése és a fertőző betegségek elleni küzdelem volt a három fő témája a hét vezető ipari demokrácia és Oroszország alkotta G8-ak szentpétervári csúcstalálkozójának. Valós áttörést nem sikerült elérni, de nyilvánvalóvá váltak bizonyos nézetkülönbségek, többek között az atomenergia használata kapcsán. Míg egyes államok az atomenergia további felhasználását és a technológia fejlesztését tervezik, mások - elsősorban Németország - atomenergia-kapacitásuk további csökkentését irányozták elő.

A találkozó keretében a világkereskedelem további liberalizálásnak kérdése, vagyis a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 2001 óta tartó dohai tárgyalások lezárása is felmerült, de áttörést jelentő megállapodásra egyelőre ebben a témában sem került sor. A háromnapos találkozó hétfő délután egy közös nyilatkozat elfogadásával ér majd véget, amely előtt a fejlődő államok képviselői is csatlakoznak a tárgyalásokhoz, melyeken így már 20 állam vesz majd részt.

Libanon árnyékában tárgyaltak

A találkozóra az izraeli-libanoni konfliktus is rányomta a bélyegét. George W. Bush amerikai elnök szerint Izraelnek joga van megvédeni magát, bár gondolnia kell a következményekre is, s ezért mérsékletet kell tanúsítania. Bush egyértelműen a Hezbollahot és a Hamászt tette felelőssé a kialakult helyzetért, míg Vlagyimir Putyin orosz elnök azt hangsúlyozta: Izrael aggodalmai megalapozottak, az emberrablások és rakétacsapások pedig elfogadhatatlanok, de az ellencsapásnak is arányosnak kell lennie, azaz Izraelnek minél előbb le kell állítania a hadműveleteket.

Az amerikai külügyminiszter, Condoleezza Rice véleménye szerint az azonnali tűszünet sem lenne megoldás, mert ha az erőszak úgy ér véget, hogy a Hezbollah és a Hamász megőrizheti fegyvereit, akkor hamarosan még rosszabb helyzet állhat elő.

A G8 állam- és kormányfői szentpétervári csúcstalálkozójukon vasárnap este végül sikerült egyhangú közös nyilatkozatot elfogadni, melyben indítványozták, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) tárgyalja meg nemzetközi misszió kiküldését Libanonba a biztonság szavatolása céljából.

"Senki sem akar amerikai demokráciát Oroszországban"

"Ami a demokráciadeficiteket illeti, a 'filozófiákról' folytattunk jó vitát" - mondta el Bush Putyinnal közös sajtóértekezletén, utalva a demokratikus intézmények oroszországi helyzetére is. Bush, aki ecsetelte, miként segíti elő az Egyesült Államok a demokratikus intézmények térhódítását világszerte, Irakot hozta fel példáként. Ezután Putyin nevetésre fakasztotta a hallgatóságot, megjegyezve: őszintén szólva nem kíván olyan demokráciát Oroszországban, mint amilyen Irakban van. Erre Bush közbekiáltott, hogy csak várja ki a végét.

Az amerikai elnök ugyanakkor hangsúlyozta: senki sem vár el amerikai stílusú demokráciát Oroszországtól. Putyin azt fejtegette, hogy maguk az oroszok tudják a legjobban, hogy miképpen erősíthetik államukat. Ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy ez nem megy a demokratikus intézmények szilárdítása nélkül.

A G8-ak csúcstalálkozóját ezúttal is tüntetések kísérték. Az orosz rendőrök előállítottak harminchat, a globalizáció emberarcúvá tételét követelő "alterglobalista" demonstrálót, akik a szentpétervári Nyevszkij proszpekten tartottak tiltakozó akciót vasárnap reggel. Az előállított tiltakozók között tucatnyi német, három brit, három ukrán és egy lengyel állampolgár is volt.

Az oroszországi város napsütéses időjárását az orosz hadsereg biztosította: szombaton a légierő három gépe szórta a vegyszereket, hogy száraz, napos idő fogadja az állam- és kormányfőket. Az esetleges további felhők szétoszlatásához 2400 liter folyékony nitrogént, 20 tonna granulált széndioxidot, 500 darab ezüstjodiddal töltött pirotechnikai eszközt, és 100 csomag por alakú reagenst, valamint a légierő 11 gépét tartották készenlétben. A művelet költsége 20 millió rubel, vagyis nagyjából 165 millió forint volt.

[origo]/MTI