Tömegélményre vágyik? Menjen zarándoklatra!

Milliók jelentek meg az alig pár napja befejeződött mekkai zarándoklaton és tízmilliók merítkeznek meg ezeknen a hetekben a Gangesz vizében, hogy megtisztuljanak. Az ilyen vallási eseményekre látogatók az [origo]-nak nyilatkozó pszichológus szerint a közös transzcendens élményt keresik. Összeállításából megsimerheti a legnagyobb tömegeket vonzó vallási ünnepeket, ha pedig esetleg kedvet kap a megtisztuláshoz vagy szeretné átélni a tömeg erejét, akkor utazási tanácsaink segítségével akár el is zarándokolhat valamelyik helyre.

Mi?

Háddzs

Hol?

Mekka, Szaúd-Arábia

Mikor?

Minden holdévben a "zarándoklat havában" (dúlhiddzsa), ez az iszlám naptár 12. hónapja. A hónap nyolcadik napján kezdődik, és hat napon át tart.

Milyen vallás hívei?

Iszlám

Mennyien vesznek részt rajta?

Több millió ember, tavaly hárommillióra becsülték a résztvevők számát.

Mi a szertartás lényege, hagyománya, vallási jelentősége?

A zarándoklat az iszlám öt oszlopának egyike. Az összes muszlim hívő - ha anyagi és fizikai képességei megengedik - legalább életében egyszer teljesíti. (A többi oszlop: a hitvallás - Allah az egyetlen isten és Mohamed az ő prófétája -, a napi ötszöri ima, az elesettek segítése - alamizsnálkodás -, és a ramadán havi böjt.) A zarándokok, vagy hádzsik a hívők összetartozását, illetve Ábrahám és felesége, Hágár életének eseményeit szimbolizáló szertartásokat végeznek.

Előbb négyszer gyorsan, majd háromszor közelebbről és lassabban az óramutató járásával ellentétesen kerülik meg a Kába követ - ezzel az összetartozást fejezik ki. Ezután hétszer teszik meg az utat oda-vissza a Szafa- és a Marva-hegy között, ezzel Hágár kétségbeesett vízkeresését idézik fel, mielőtt Allah angyala megmutatta volna neki a Zamzam-kutat. Ez az Umra, vagy kiszarándoklat - a háddzson kívül az év bármely időszakában is teljesíthető. A zarándokok gyakran isznak a kútból, és levágnak a hajukból, szakállukból egy-egy hüvelyknyit, valamint meglátogatják Mohamed próféta medinai síremlékét is - jóllehet ezek nem részei a hivatalos szertartásnak.

Ezt követi a nagyzarándoklat amelynek keretében előbb Mínába mennek a hívők, ahol az éjszakát töltik. Másnap az Arafat-hegyre gyalogolnak, ahol napnyugtáig időznek. A hagyomány szerint itt tartotta utolsó szentbeszédét Mohamed, illetve itt bocsátott meg Allah Ádámnak és Évának bűnükért. A zarándokok napnyugta utánig maradnak a körülbelül 70 méter magas dombon, illetve a körülötte lévő lapályon.

Ezután Muzdalifába mennek, ahol kavicsokat gyűjtenek a Sátán megkövezéséhez. A következő napon újra Mínát keresik fel a hívők, ahol előbb megkövezik a Sátánt jelképező három oszlop közül a legkeletebbre fekvőt - ezt követően állatáldozatot mutatnak be, ezt azonban manapság sokan áldozati elismervény vásárlásával váltják ki -, majd a következő két napon a hátralévő oszlopokat is megdobálják - nyugatra haladva. Hét-hét kavicsot dobnak mindegyikre.

Az oszlopokat - hogy a nagy tömeg könnyebben elvégezhesse a szertartást - fallá építettek át, és egy hidat is felhúztak köréjük, így két szinten folyhat a kövezés. Van, aki még egy napot marad és még egyszer hét-hét követ dob minden oszlopra. A hívők ezután visszatérnek Mekkába ahol még egyszer megteszik a kiszarándoklatot.

A háddzson résztvevők sok helyen közmegbecsülést élveznek, sokakat ez motiválja, jóllehet a muszlim teológusok szerint a zarándoklat elvégzése az Isten iránti rajongásról kell hogy szóljon, nem pedig a társadalmi megbecsülésről. A hívők rendre életük meghatározó élményének írják le, és a civilizáció egyik nagy vívmányának tartják az eseményt, mivel olyan sok ember gyűlik össze egyetlen cél érdekében: a zarándoklat teljesítéséért.

Voltak tömegbalesetek?

Az utóbbi évtizedekben egyre tömegesebbé váló eseményen igen gyakoriak a tömegbalesetek. Ezek elsősorban pánikrohamok, amikor valami miatt megrémült emberek egymást tapossák halálra, de előfordultak tüzek is a zarándokok sárortáboraiban, sőt terrorcselekményeket is követtek el már a zarándoklat alatt. Régebbi időkben a különböző fertőző járványok okoztak porblémákat. A legsúlyosabb pánikroham 1990-ben történt, akkor közel 1500 ember vesztette életét egy gyalogos aluljáróban. Legutóbb a tavalyelőtti háddzson volt ilyen tömeges pánik: ekkor a sátán oszlopaihoz vezető hídnál tömörült össze a zarándokok hada, és tapostak halálra közel 350 embert.

Utazási lehetőségek*

A muszlim zarándoklat, a háddzs idején Mekka megtelik külföldi zarándokokkal. A város már jó ideje hatalmas bevételekre tesz szert az ide látogatók vendégül látásából: szállodák, üzletek épülnek egymás után.

Magyarországról nincs közvetlen járat Mekkába, ezért valamelyik európai nagyváros repülőterén mindenképpen át kell szállni. Erre az egyik legjobb lehetőség London, ahonnan a British Airways és a Saudi Airlines járatai közlekednek a szaúdi városba. Az előbbire adókkal és illetékekkel együtt 161 100 forintba kerül a jegy, utóbbi társaság járata kicsit drágább, közel 2 ezer font. A szaúdi cég ráadásul csak London és Rijád között repül, Londonig, illetve a Rijádtól Mekkáig tartó járatra külön kell jegyet vennünk.

A városban a legolcsóbb szállásoktól a luxushotelekig szinte minden a zarándokok rendelkezésére áll. A magyar szállásfoglaló oldalakon nem találtunk mekkai szálláslehetőségeket, a Hoteltravel.com-on viszont igen. Háromcsillagos szállodában egy kétágyas szoba 122 dollárba kerül, de az Elaf Ajyad négycsillagos szállodában 87 dollárért is kaphatunk szállást reggelivel együtt.

* Mekka a nem muszlimok számára tiltott hely. Csak a muszlim hívők kereshetik fel.