Romlott az USA megítélése a világban

A világ közvéleményéhez hasonlóan a magyarok többsége is kedvezőtlennek tartja az Egyesült Államok által játszott szerepet a legfontosabb világpolitikai kérdésekben. Ez abból a kedden Londonban ismertetett globális felméréséből derül ki, amelyet a BBC World Service készített. A 25 ország 26 ezer lakosának bevonásával elvégzett közvélemény-kutatás szerint tavaly óta jelentősen romlott Amerika általános megítélése.

A GlobeScan közvélemény-kutató céggel és a Marylandi Egyetemmel közösen elvégzett éves felmérésben 26 oldalas összefoglalója szerint a bevont 25 ország lakosságának 49 százaléka rossz véleménnyel van Amerikáról, és ezzel szemben 32 százalék azok aránya, akik kedvezően ítélik meg Washington szerepét.

A hasonló felmérésekbe korábban is bevont 18 országban a korábbi eredményekhez képest meredeken zuhant az Egyesült Államok nemzetközi tevékenységének népszerűsége. Ebben az országcsoportban jelenleg a válaszolók mindössze 29 százaléka véli úgy, hogy Amerika összességében pozitív hatást gyakorol a világfolyamatokra. Tavaly ez az érték 36, két éve még 40 százalékos volt.

Az Egyesült Államok hírneve Németországban a legrosszabb; itt a lakosság 74 százaléka mondott általánosságban negatív véleményt. A konkrét világpolitikai kérdések közül messze az iraki katonai beavatkozás a legnépszerűtlenebb: ezt a 25 ország átlagában a válaszadók 73 százaléka utasítja el, és csak 20 százaléka helyesli. A guantánamói börtöntábor őrizeteseivel szembeni bánásmódot 67 százaléknyian ítélik el; 16 százalék mondott erről kedvező véleményt. Az Egyesült Államok közel-keleti katonai jelenlétéről 68 százalék mondta azt, hogy az több konfliktust szít, mint amennyit megakadályoz; a válaszadók 17 százaléka tartotta csak stabilizáló tényezőnek az amerikai jelenlétet a térségben.

A felmérést végző szakértők szerint az amerikai közvéleménynek is súlyos kételyei vannak saját országa tevékenységével kapcsolatban egyes külpolitikai kérdésekben, bár általánosságban a többség pozitívan ítéli meg Amerika globális szerepét. A kutatásba bevont amerikaiak 57 százaléka veti el az iraki háború kezelési módját, és még a guantánamói foglyokkal szembeni bánásmódot is 50 százaléknyian elutasítják. Az amerikai közvélemény 57 százalékának azonban még mindig az a véleménye, hogy az Egyesült Államok összességében kedvező befolyást gyakorol a világ egészére; igaz, az így vélekedők aránya tavaly 63, két éve pedig 71 százalék volt.

A felmérésből kiderül, hogy Lengyelországban - ahol pedig az európai országok közül mindig is a legkedvezőbb volt az Egyesült Államok megítélése -, a tavalyi 62 százalékról meredeken 38 százalékra csökkent az Amerikáról általánosan pozitív véleményt mondók aránya. A kedvezőtlenül vélekedőké 15 százalékról 24 százalékra nőtt.

Magyarország a BBC-felmérés szerint jórészt megosztott: a magyarok 29 százaléka kedvező, 31 százaléka kedvezőtlen véleményt fogalmazott meg az Egyesült Államok globális szerepéről, jóllehet a kutatást végzők megjegyzik, hogy legtöbben - 40 százaléknyian - semmilyen konkrét nézetet nem voltak hajlandók kifejteni. A magyar válaszolók körében az egyes külpolitikai kérdésekben erősen negatív a vélemény. Az iraki háborúban játszott amerikai szerepet 70 százalék, a guantánamói őrizetesekkel szembeni bánásmódot 69 százalék utasítja el. Az Egyesült Államok szerepét Izrael és a libanoni Hezbollah konfliktusában a magyar válaszadók 57 százaléka értékeli kedvezőtlenül, és 58 százalék mondja azt, hogy a közel-keleti amerikai katonai jelenlét több konfliktust okoz, mint amennyinek elejét veszi. Ez utóbbi kérdésre csak 13 százaléknyian válaszolták, hogy az amerikai hadsereg stabilizáló szerepet tölt be a térségben.

A felmérés során 25 ország - Argentína, Ausztrália, Brazília, Chile, Kína, Egyiptom, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Magyarország, India, Indonézia, Olaszország, Kenya, Libanon, Mexikó, Nigéria, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Portugália, Oroszország, Dél-Korea, Törökország, Egyesült Arab Emírségek, Egyesült Államok - több mint 26 ezer állampolgárát kérdezte meg.