Az ENSZ Biztonsági Tanácsa épp most fontolgatja a döntést, hogy békefenntartó egységet küldjön-e Csád keleti részébe. A térségben rengeteg ember vált otthontalanná, korábban pedig teljes falvak pusztultak el a fegyveres konfliktusban. Az erőszak hátterében az áll, hogy a Csád keleti részén élő nomád arab csoportok és fekete afrikai farmerek ugyanúgy a földet és a ritka vízforrásokat akarják.
A terület hasonló etnikai összetételű, mint a szomszédos Szudán nyugati tartománya, Darfúr, amelyet már évek óta sújt hasonló erőszakos konfliktus - írja a BBC News Online. Darfúrban az iszlamista központi kormányzat által gerjesztett, évek óta dúló konfliktusban több mint 200 ezer embert gyilkoltak le, és több mint kétmilliót űztek el otthonából. A szudáni kormány tagadja, hogy támogatná az erőszakért felelős milíciákat.
Az Oxfam nevű brit segélyszervezet most arra figyelmeztet, hogy a csádi helyzet hamarosan ugyanolyan súlyos lesz, mint a darfúri. Csád keleti részén egyre nő a civilek elleni támadások száma, és már több mint 120 ezer embernek kellett elhagynia otthonát.
A helyzetet bonyolítja, hogy egy segélymunkás elmondása szerint a konfliktusnak nem csupán két oldala van. Csádi és szudáni lázadók mellett az arab Dzsandzsavid milíciák is jelen vannak a határvidéken. Utóbbiakat vádolják azzal, hogy - a szudáni kormány tudtával és támogatásával - támadják és elűzik otthonaikból a Darfúrban élőket.