Feldühítette Tajvan a fegyverkező Kínát

Felháborodottan reagált Kína Csen Suj-pien tajvani elnök függetlenséget szorgalmazó beszédére, aki új alkotmányt és a "kínai köztársaság" név törlését akarja Tajvan nevéből. Kína szerint függetlenséget csak bűnözők akarhatnak. Az összetűzés egybeesik a kínai parlament idei ülésszakának nyitányával, amelyen Ven Csia-pao kínai miniszterelnök a környezetvédelemre helyezte a hangsúlyt.

"Aki Tajvant el akarja szakítani a kontinentális Kínától, bűnözőnek tartja majd a történelem" - így reagált Li Csao-hszing kínai külügyminiszter Csen Suj-pien tajvani elnök függetlenséget szorgalmazó beszédére. "Tajvan olyan ország, amelynek szuverenitása a Kínai Népköztársaságtól független" - mondta a tajvani elnök vasárnap, aki a "négy követelés" politikájáról beszélt.

Ennek értelmében Tajvan függetlenséget, új alkotmányt, további fejlődést és az ország hivatalos nevének - a Tajvani Kínai Köztársaságnak - a megváltoztatását akarja. Peking azonban Kína egyik tartományaként tekint a Tajvani-szigetre. A kínai polgárháborúban vesztes Kuomintang Csang Kaj-sek vezetésével ide vonult vissza, miután a kontinensen kikiáltották a kommunista népköztársaságot 1949-ben.

Felfegyverkezés

A dél-kínai-tengeri szópárbajt azonban más megvilágításba helyezi, hogy a pekingi kormány a védelmi kiadások 17,8 százalékos emelését jelentette be vasárnap. Ven Csia-pao kínai miniszterelnök a pekingi Országos Népi Gyűlés hétfői megnyitóján mondott kétórás programbeszédében azt mondta, hogy Tajvannak el kell fogadnia az egy Kína elvét. Az Országos Népi Gyűlés 3000 küldöttét évente egyszer hívják össze, és fő szerepe a kormányzó Kommunista Párt politikájának formális jóváhagyása - írja a BBC.

"Határozottan úgy véljük, hogy minden kínai - így tajvani honfitársaink - erőfeszítései nyomán végül sikerül egyesítenünk Kínát" - mondta Ven. A kínai törvényhozás szóvivője, Csiang En-csu azt mondta, a kiadásnövelés "nem jelenti azt, hogy Kína fegyverkezési versenyt akarna folytatni bárkivel vagy fenyegetni akarna bármilyen országot".

Kína, amelynek 2,3 milliós hadserege a legnagyobb a világon, az 1990-es évek kezdete óta minden évben két számjegyű védelmi kiadásnövekedést jelentett be - írja az AP hírügynökség, amely szerint az Egyesült Államokat és Kína szomszédait aggodalommal tölti el a bejelentés. John Negroponte amerikai külügyminiszter-helyettes arra sürgette Kínát, hogy "legyen nyíltabb a katonai fejlesztéseivel kapcsolatban".

Zöld Kína

A tajvani vita némileg beárnyékolta Ven Csia-pao miniszterelnök másik fontos bejelentését, miszerint a környezetvédelem és az energiapolitika lesz a kínai kormány prioritása ebben az évben, mondván: az erőforrások jobb felhasználása "létfontosságú a fenntartható gazdasági fejlődéshez".

Ven elmondta, hogy idén 8 százalékos gazdasági növekedést várnak, ami némi lassulást jelent a korábbi évek két számjegyű növekedéséhez képest. "Nem szabad mindig gyorsabb és gyorsabb növekedést akarnunk" - mondta a kormányfő, aki nagyobb hangsúlyt akar helyezni a környezetvédelemre, a környezetszennyezés csökkentésére és az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére. A BBC pekingi tudósítója azonban emlékeztetett, hogy kínai politikusok korábban is tettek hasonló ígéreteket, nem sok eredménnyel.