Megint rányomult a légi utasok adataira az USA

Az amerikai kormány minden Európából érkező utasról szeretné tudni, hol lakik, mit vásárol a hitelkártyájával, milyen e-mail címei, telefonszámai, szálloda- és autófoglalásai vannak. Washington szerint ez elengedhetetlen a terrorizmus elhárításához. Az Európai Bíróság két éve megtiltotta az adatok átadását. Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszter ezért győzködte az európai országokat.

Washington ismét nyomást gyakorol az Európai Unióra, hogy minél több bizalmas és személyes adatot tudhasson meg az európai repülőgépekkel utazó utasokról. Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszter arról győzködte az európai országokat, hogy ne ellenezzék az adatok átadását, mert szerinte az létfontosságú az amerikai terrorelhárító ügynökségek munkájához.

"Azért gyűjtünk adatokat, mert időről időre bebizonyosodik, hogy a 19 szeptember 11-i gépeltérítőből 11-et azonosíthattunk volna a polgári szabadságjogokra nézve minimális áron" - mondta Chertoff európai képviselőknek. Szerinte a hagyományos jogszabályok nem megfelelőek a 21. század új, terrorista fenyegetései ellen.

Európa kételkedik

Az Európai Parlament polgárjogi bizottságában azonban továbbra is kétkedéssel fogadták Chertoff érvelését. Sophia in 't Veld, az Európai Parlament holland, liberális képviselője azt mondta, hogy nincs hiteles felmérés, csak anekdoták arról, hogy az utasok adatai hozzájárulnak a biztonsághoz. "Szeptember 11. előtt sem hiányzott semmilyen adat az Egyesült Államokban, csak a titkosszolgálatok nem voltak képesek jól feldolgozni azokat" - tette hozzá.

A New York és Washington elleni, 2001. szeptember 11-i támadásokat követően az Egyesült Államok azzal fenyegette meg a légitársaságokat, hogy nem engedélyezi járataik leszállását, ha nem adják át az utasoktól a repülőjegy foglaláskor kért személyes adatokat. Az első megállapodást 2004 májusában írták alá, ami 34 személyes adat átadását tette lehetővé az amerikai hatóságoknak.

Az Európai Bíróság két évvel később azonban törvényellenesnek ítélte a gyakorlatot az Európai Parlament panasza nyomán. Az ítélet szerint a megállapodás nem védte az utasok alapvető jogait, és az egyezménynek nem volt megfelelő jogalapja. Az Egyesült Államok azonban tovább fenyegette az adatokat át nem adó légitársaságokat, ezért gyors, átmeneti megállapodást kötöttek 2006 októberében.

Amerika szigorítana

Ez az egyezmény azonban 2007. július 31-én lejár, és Chertoff ezért lobbizott Európában. A vita középpontjában az áll, hogy meddig használhassák fel az utasok adatait az amerikai hatóságok, mikor kelljen megsemmisíteniük és milyen kormányzati szervek férhessenek hozzájuk. Chertoff azt akarja, hogy meghosszabbítsák az amerikai hozzáférési jogot: 3 és fél év a már megtekintett adatokhoz, 8 év minden más adathoz. Washington szerint a terroristák ugyanis évekig terveznek egy-egy merényletet.

Az amerikai kormány azt akarja, hogy a terrorelhárító szervek közvetlenül rákapcsolódhassanak a légitársaságok számítógépeire, míg az Európai Unió ragaszkodik ahhoz, hogy az adatokat a légitársaságok küldjék el, és csak akkor használhassák fel az amerikai hatóságok, ha olyan szigorú adatkezelési szabályaik vannak, mint az EU-nak. Brüsszel azt akarja, hogy az adatok anonimek maradjanak, ameddig nem egyeznek egy terroradatbázisban szereplő személy adataival.

Ha nem lesz megegyezés nyárig az amerikai-európai vitában, a légitársaságok választhatnak, hogy komoly pereket kockáztatnak az EU adatvédelmi előírásainak megsértéséért, vagy 4700 eurós (1,17 millió forint) büntetést fizetnek, vagy elveszítik leszállási jogukat az Egyesült Államokban.