Szeretnél akaratod ellenére kopasz lenni?

Több Magyarországnyi erdő tűnik el évente a Földről, a kopasztásban érdekelt cégek sokszor nevetséges lekenyerezéssel férnek hozzá a felbecsülhetetlen értékű területekhez. Az erdőirtást nem tudják megfékezni: sok helyen ez az egyetlen komoly bevételi forrás, amit nem lehet pótolni. Pedig az erdők kivágása komoly mértékben serkenti a klímaváltozást, egy kutatás szerint károsabb a favágás, mint a benzingőzt hányó autók és repülők. A Föld felületének 7 százalékát borító trópusi erdők esőt és oxigént termelnek, de ezekben él az állat- és növényfajok fele, amiket szintén veszélyeztet a pusztulás. Igaz, akad olyan vélemény is, ami szerint a Földnek a mai helyzetnél még az is jobb lenne, ha egy szál fa sem állna rajta.

Két csomag só, ugyanennyi cukor, 18 szappan, 4 csomag kávé, 24 üveg sör - a Greenpeace szerint ennyit fizetett a Sodefor nevű, fakitermeléssel foglalkozó cég egy kongói törzsnek azért, hogy szabadon hozzáférhessenek a területüket borító trópusi erdőhöz és ott szabadon kivághassa a fákat. A csomag értéke még a 100 dollárt (20 ezer forintot) sem éri el, miközben a kitermelt fa több ezret, sőt, több tízezret ér.

A kongói erdő a világ második legnagyobb kiterjedésű erdősége és egyben a Föld egyik legrégibb ilyen képződménye. A Kongói Demokratikus Köztársaság 2002-ben szerződést kötött a Világbankkal, melynek értelmében 90 millió dolláros (16 milliárd forintos) támogatásért cserében vállalta, hogy nem ad ki új fakitermelési engedélyeket, a meglévőket pedig nem újítja meg. A Greenpeace szerint azonban a fentihez hasonló olcsó megvesztegetéssel vagy a kormányhivatalok meggyőzésével rengeteg új szerződést harcoltak ki a fakitermelő cégek.

A környezetvédők szerint a tilalom ellenére jelenleg is Magyarország területének másfélszeresén folyik kitermelés Kongóban. A tarolás olyan eszeveszett sebességgel zajlik, hogy a Greenpeace szerint több közösség is arra panaszkodik: még ahhoz sem tudnak fát keríteni a korábban sűrűn burjánzó esőerdőben élők, hogy halottaikat elhamvasszák.

A helyzetet súlyosbítja, hogy - bár a Világbank ezt egyértelműen kikötötte - a meglévő szerződésekből származó adóbevételeket a megkopasztott vidéken élő törzsek támogatására kellett volna fordítani, hogy így segítsék alkalmazkodásukat a kialakult új helyzethez. A Greenpeace szerint azonban ebből sem lett semmi, a magukra maradt közösségek egy fityinget sem láttak.

Rossz...

"A trópusi erdő elefánt a klímaváltozás előszobájában" - érzékeltette az erdőirtás jelentőségét az Independentnek Andrew Mitchell, a világ vezető erdőkutatóiból álló Global Canopy Programme (GCP) vezetője. A GCP szerint a sokat szidott ipar és benzingőzt hányó közlekedési eszközök csak az üvegházhatást erősítő gázok 14-14 (a legtöbbet bírált repülők pedig csak 3) százalékát bocsátják ki, míg a világ különböző részein zajló megfékezhetetlen erdőirtás ezek negyedéért felel.

A helyzet a kiterjedt trópusi erdőségekkel rendelkező országokban, Brazíliában, Indonéziában és Kongóban a legsúlyosabb. Bár se Indonéziának, se Brazíliának nincs jelentős ipara, az elmúlt években a két ország felzárkózott a világ legnagyobb légszennyezőinek élmezőnyéhez az erdőirtásnak köszönhetően (Brazília világviszonylatban jelenleg a 8., de a fejlődő országok közül az abszolút világelsőséget átvevő Kína mögött, Indiát megelőzve a 2.).

A felmérések szerint évente több mint két Magyarországnyi területű trópusi erdő pusztul el a fakitermelés miatt, ráadásul ez 2003-as adat, de az elmúlt években több helyen - például a Kongó-medencében - növekedett a kitermelés mértéke. Mivel a kitermelt fák legnagyobb részét elégetik, így ez szintán szindioxidot juttat a levegőbe, azaz hozzájárul a felmelegedéshez. További problémát jelent, hogy a pusztuló fák elbomlása is dúsítja a levegő széndioxid-tartalmát. Ez a jelenség csak azoknák az ősi erdőknél nem lép fel, amelyekben szénné alakulnak a pusztuló fák. Jelenleg azonban a legnagyobb mértékben éppen az ősi erdőket kopasztják a fakitermelések, azaz itt sincs esély arra, hogy szén termelődjön, a nagyrészt eltüzelt anyag pedig széndioxidot termel, azaz hevíti a Földet.

A GPC szerint a helyzet azért is elfogadhatatlan, mert az erdőirtást különösebb anyagi terhek nélkül is vissza lehetne fogni: egyszerűen nem szabadna kiadni újabb engedélyeket. Így ez lehetne a klímaváltozás elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eleme. A GPC szerint "ha elvesztjük az erdőket, elvesztjük a klímaváltozás elleni harcot".

Vagy jó

A fakitermelés jelentősége egyelőre nem kap kellő hangsúlyt. A probléma nem része a klímaváltozás elleni harc egyik legfontosabb dokumentumának, a Kiotói Egyezménynek, de az elmúlt hónapokban több harcos és riasztó klímatanulmányt megjelentető IPCC sem foglalkozik a kérdéssel részletesen.

A helyzetet súlyosságát ugyanakkor több ország is felismerte, ezek komoly támogatást nyújtanak a fatelepítésért, erdősítésért. Az EU hektáronként 200 eurót (50 ezer forintot) fizet azoknak a földműveseknek, akik érintetlen erdős részeket alakítanak ki birtokukon. Az ausztrál kormány nem rég indított egy olyan 200 millió dolláros (30 milliárd forintos) programot, amit öt év alatt szeretnének elkölteni erdősítésre. Ezt a luxust azonban nem mindenki engedheti meg magának. A világ egyik legszegényebb országa, Pápua-Új Guinea év elején jelentette be, hogy ha nem kap nemzetközi támogatást, akkor folytatja az erdőirtásokat, mert a kiesett hasznot semmi mással nem tudja pótolni.

Az Economist szerint ráadásul az összkép korántsem tiszta. A kaliforniai egyetem kutatói április végén rendhagyó tanulmányt jelentettek meg. A tanulmány alapja egy korábban ki nem próbált klímamodell volt. Ebbe - az Economist szerint egyedülálló módon - nem csak az üvegházhatást keltő gázok felmelegedést serkentő hatását, hanem a növényi fotoszintézis által eredményezett hőmérsékletváltozásokat is beépítették. Az eredmény meglepő módon az lett, hogy a világ összes fájának kivágása nem melegítené, hanem összességében hűtené a Földet, míg a Föld teljes beerdősítése melegíténe a bolygót.

A helyzet nagyon leegyszerűsítve a következő: a fák jelentős mennyiségű szén-dioxidot vesznek fel, ebből oxigént termelnek, amit kipárologtatnak, a szénből pedig cellulózt, azaz még több fát állítanak elő. Ez hűti a Földet, mert hasznosítja a melegedést serkenető szén-dioxidot. A fák a növények között kifejezetten jók a talajból nyert nedvesség légkörbe való visszajuttatásában, ami felhőzetet képez és ezzel óvja a Földet a napfénytől, azaz a felmelegedéstől. Ez is hűt. Ugyanakkor az erdők sötét területnek számítanak a Föld felszínén. Sokkal több napfényt nyelnek el, mint például egy télen hóval borított mező. Ez viszont melegíti a Földet, legalábbis azokon a területeken, ahol van tél. A hó ugyanis nagyrészt visszaveri a napsugarakat.

A kaliforniai kutatók a fenti hatásokat összegezték és ez alapján arra jutottak, hogy kétféle hatás érvényesülne a totális fakitermeléssel. Egyrészt 1,3 Celsius-fokkal nőne az átlaghőmérséklet, mert nem lenne többé erdő, ami hatékonyan köti meg a szén-dioxidot és kevesebb felhőzet képződne, viszont 1,6 Celsius-fokkal csökkenne is az átlaghőmérséklet a megnövekedett fényvisszaverő képességnek köszönhetően. A helyzetnek azonban lennének egyértelmű vesztesei és nyertesei. Kanadában és Oroszországban már korábban is megfigyelték, hogy az erdőirtások hűtötték egy-egy kisebb terület hőmérsékletét. Viszont - állítja az Economist a kaliforniai tanulmányra hivatkozva - a trópusok a jelenleginél is tovább forrósodnának.

Ráadásul az erdők elvesztésével olyan hatások is jelentkeznének, amik ugyan a felmelegedést nem befolyásolják, de mindenképpen súlyos következményekkel járnának. A Föld felületének mindössze 7 százalékát borító trópusi erdőségekben él az ismert állat és növényfajok fele. Ezekről lemondhatnánk, nem lenne többé okapi, bonobo majom, de például az orchideák és az orángutánok is eltünnének, nem is beszélve a mókusokról. Az erdők jelentős nedvességet és ezzel esőt termelnek, a fák teljes kivágával jelentősen visszaesne a csapadékmennyiség, az erdőirtás pedig telejeróziót is okoz. És nehéz lenne mit kezdeni azzal az 1,6 milliárd emberrel is, akik a világ különbözé táján közvetett vagy közvetlen módon az erdőkből élnek. Ha az erdők elhullanak, akkor ezeknek az embereknek is új életforma, új lakóhely és új megélhetés után kell nézniük, ami tovább növeli a fakitermelés által okozott károkat.

Sáling Gergő