Nyomort hoz a világra a városlakók áradata

Jövőre fordulat áll be a világ népességében, mivel a városlakók száma meghaladja a falusi népességét - áll az ENSZ egyik friss tanulmányában. Amennyiben a várostervezők nem reagálnak erre az elkerülhetetlen fejleményre, szegénység és az emberádat veszélye fenyegeti a városokat, főként a fejlődő világban.

A városok növekedése jelenti a 21. század legnagyobb népesedési változását, és ez főleg a nők, a szegények és a kisebbségben élők számára jelenthet hatalmas problémát - figyelmeztet az ENSZ Népesedési Alapja a Világ Népessége 2007 című tanulmányban. A jelentés szerint megelőző intézkedésekre van szükség, mivel a változás túlságosan gyors ahhoz, hogy arra a tervezők, politikusok utólag is képesek legyenek reagálni.

2008-ban első ízben a világ népességének több mint fele, 3,3 milliárd ember él majd városias környezetben, 2030-ra pedig ez a szám 5 milliárdra növekszik. Bár a globalizáció fő nyertesei a városok, közülük kevés az, ahol elégséges munkahelyet hoznak létre a növekvő lakosság számára.

A jelentés megállapítja, hogy a 10 milliós lélekszám feletti megavárosok száma nem nőtt olyan mértékben, mint ahogy azt a hetvenes években prognosztizálták. A városi lakosság több mint fele 500 ezer vagy kevesebb lakosú városban él. Elvben ugyan a kisebb településeken könnyebb megoldani a városiasodás gondjait, de a dokumentum hangsúlyozza, hogy sokak, főképp a nők jobban élnek a falusi településeken, mint akár a 100 ezernél kisebb lélekszámú városokban.

A küzdelmet a millenniumi cél, vagyis a szegénység 2015-re történő megfelezési céljának teljesítéséért a városi szegénynegyedekben kell megvívni - állapította meg az ENSZ Népesedési Alapja. A szegénység ugyanis városi környezetben gyorsabban terjed, mint vidéken: ma egymilliárd ember él nyomortelepeken, 90 százalékuk a fejlődő országokban.