Bioüzemanyag és önzés sújtja az afrikai éhezőket

A magas élelmiszerárak miatt tovább nőhet az afrikai éhezők száma, miután az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) bejelentette: nem tudja tovább etetni azt a 90 millió embert, akiket az elmúlt öt évben támogattak. Világszerte közel 850 millióan éheznek. A WFP költségei 50 százalékkal nőttek öt éve alatt, miközben a támogatók mind nagyobb arányban adnak pénzt a korábbi élelmiszeradományok helyett. Egyes támogató országok - mint az Egyesült Államok - ráadásul előírják, hogy az adományozott pénzen csak saját termékeik vásárolhatók, ami sokszor a helyi mezőgazdaságot is megfojtja.

A növekvő élelmiszerárak miatt az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) arra figyelmeztetett, hogy a jövőben nem tudja etetni azt a 90 millió - elsősorban afrikai - éhezőt, akiket az elmúlt öt évben támogatott. A WFP például Csádban, Ugandában és Etiópiában segíti az éhezőket, de eddig is csak töredékét érték el az éhezők 850 milliósra becsült tömegének. 2006-ban így is 600 millió dollárt (105 milliárd forint) költött élelmiszersegélyekre.

A szervezet azt mondja, ha a támogató országok nem adnak több pénzt, kénytelenek lesznek csökkenteni a programban részt vevők számát."Amikor a támogatások mértéke viszonylag állandó, de a kiadások növekednek, kevesebb embernek tudunk segíteni" - nyilatkozta Josette Sheeran, a WFP igazgatója a Financial Timesnak.

Az élelmiszerek és mezőgazdasági termények árát több tényező is növeli - Kína növekvő igénye, a rossz időjárási körülmények - de a WFP ilyen tényezőnek mondja a bioüzemanyagok iránti növekvő keresletet. Az ENSZ-szervezet szerint a kukorica ára például 120 százalékkal nőtt egyes országokban csak az elmúlt fél évben.

Nincsenek búzahegyek

Sheeran szerint véget ért a mezőgazdasági túltermelés időszaka. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium szerint a globális búzatartalék 25 éves mélyponton van. Ráadásul a gabonatermelés jelentős részét nem élelmezésre, hanem a környezetbarátnak mondott bioüzemanyag kereslet és a feltörekvő gazdaságok állatélelmezési igényének kielégítésére használják.

A mezőgazdasági termények és az élelmiszerárak növekedése azonban jól is jöhet a szegényebb országok mezőgazdaságainak - mondta Paul O'Brien, a Concern Worldwide humanitárius szervezet nemzetközi igazgatója a Financial Timesnak. "Ehhez az kellene, hogy az élelmiszer-segélyező szervezetek a helyi piacokon vásároljanak inkább a pénzadományokból" - mondta O'Brien.

Keserű pirula

A WFP az éhezőknek juttatott élelmiszer 77 százalékát helyben vásárolja, például afrikai termelőktől. Tavaly 460 millió dollárt (82 milliárd forint) költöttek ilyen országokban, elsősorban Ugandában, Etiópiában és Pakisztánban. Ha a segélyszervezetek helyben költik el a pénzt, a segélyezettek mellett a helyi gazdaságot is fejlesztik.

Az Egyesült Államok - más országokhoz hasonlóan - azonban előírja, hogy a pénzért csak amerikai termelőktől lehet élelmiszert vásárolni. Ennek részben az az oka, hogy korábban a támogató nyugat-európai és észak-amerikai országok elsősorban gabona- és élelmiszerfeleslegüket küldték az éhezőknek. Ez sok esetben tönkretette a helyi mezőgazdaságot; a legutóbb a múlt hónapban érkezett ilyen hír Szudánból.

Amióta a pénz aránya megnőtt az adományok között, elvileg nyitva áll a lehetőség a helyi termelőktől való vásárlásra. A donorországok politikusai azonban sokszor a saját mezőgazdaságuk burkolt támogatásával édesítik meg a segélykiadásokat választóik előtt.