Egyre biztosabb a sarki jégolvadás rekordja

Az augusztusi adatok is megerősítik, hogy idén rekord méretűre zsugorodhatnak a sarkvidéki jégmezők. Egy hónappal a nyári olvadás vége előtt már a sokévi átlagnál 30 százalékkal kisebb területet borít jég a világ tengerein, 30 év múlva pedig teljesen eltűnhet a jégtakaró az Északi-sarkvidékről.

Augusztusban az eddig mért átlagértéknél 30 százalékkal kisebb területre húzódott vissza az Északi-sarkvidék tengereit borító jégtakaró - írja a BBC. Mivel a jég olvadása szeptember közepéig is eltarthat, amerikai kutatók szerint egyre valószínűbb, hogy nyár végére újabb rekordot dönthet a jégtakaró fogyása. Ha ez a tendencia folytatódik, 2040-ben már teljesen jégmentesek lehetnek a nyarak az Északi-sarkon.

Az Egyesült Államok Nemzeti Hó és Jég Adatközpontjának (NSIDC) mérései szerint a tengereket borító jégtakaró augusztus 8-án mindössze 5,8 millió négyzetkilométer volt, míg 1979 és 2000 között átlagosan 7,7 millió négyzetkilométerre terjedt ki. A jelenleg érvényben lévő negatív rekordot 2005-ben mérték, amikor csupán 5,32 millió négyzetkilométert borított jég: szeptemberre várhatóan megdől ez az érték.

A visszahúzódó jégtakaró a klímaváltozásra reagál, amit az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése kivált ki - magyarázta a folyamatot a BBC-nek nyilatkozó Mark Serreze, a NSIDC kutatója. A szakértő szerint a most tapasztalt jelenség már nem tulajdonítható teljesen a klíma természetes változékonyságának, noha az is képes nagymértékben befolyásolni a jégtakaró méretét.

Az olvadás az amerikai tudósok szerint azért gyorsul, mert a jégtakaró fogyása öngerjesztő folyamat. Míg ugyanis a fogyó jégfelület a napsugárzás 80 százalékát visszaveri a világűrbe, a növekvő óceán-felszín a sugarak mintegy 90 százalékát elnyeli, az így létrejövő egyre intenzívebb felmelegedés pedig tovább segíti az olvadást. Mark Serreze szerint jelenleg már ennek az öngerjesztésnek a hatását érzékeljük.

A felmelegedésnek a tudósok szerint komoly következményei lehetnek a sarkvidék élővilágára, többek között a jegesmedvékre, amelyek élelem keresése közben a jégtáblákra kapaszkodnak. A következmények emellett globális szinten is megjelennek majd, mivel a föld elveszít egy jelentős fényvisszaverő felületet, ami miatt felgyorsulhat a klímaváltozás az egész bolygón.