Fredo - így becézte George Bush igazságügy-miniszterét, Alberto Gonzalest. Azt nem tudni, pontosan honnan jött a név, de több amerikai újságírónak is a Keresztapa egyik szereplője jutott eszébe: Fredo, a középső testvér, aki mindig nagyon akarta bizonyítani talpraesettségét, alkalmasságát, de aztán valahogy mindig mindent elszúrt.
A Guardian America szerkesztője, Michael Tomasky szerint a filmben szereplő figura és Gonzales között van hasonlóság. Utóbbi is mindenre hajlandó volt főnökéért, de aztán csak bajt hozott rá. Egy lényeges ponton persze nem áll a párhuzam: a filmbeli Fredo végül elárulta testvérét, aki ezért megölte őt, Alberto Gonzales azonban hűséges maradt Bushhoz és a Fehér Házhoz is.
Lehetséges azonban, hogy eljön az idő, amikor kiteregeti a szennyest, hamarosan ugyanis távozik az igazságügy-miniszteri posztról. Alberto Gonzales hétfőn egy rövid sajtótájékoztatón közölte, hogy beadta lemondását az elnöknek. Bush méltató szavakkal búcsúzott tőle, és egyúttal támadta azokat, akik régóta követelték Gonzales távozását. A miniszter tevékenysége annyira vitatott volt, hogy nemcsak a demokraták, hanem az elnök párttársai, a republikánusok is szívesen látták volna a Fehér Házon kívül.
Össztűz alatt volt Gonzales
Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy a vádak szerint Gonzales politikai okokból távolított el ügyészeket, majd utóbb a kongresszusban ellentmondásos nyilatkozatokat tett. Egyes szenátorok még azzal is megvádolták, hogy eskü alatt hazudott. Más ügyek miatt is érték bírálatok, elsősorban emberi jogi szervezetek részéről. Még elnöki tanácsadóként oroszlánrészt vállalt abban, hogy a terror elleni háború részeként vádemelés nélkül tartsanak fogva huzamosabb ideig gyanúsítottakat, vagy hogy külön bírói engedély nélkül hallgassanak le embereket.
Gonzales távozásával Bush újabb régi szövetségesét és bizalmasát veszíti el alig néhány hónap leforgása alatt. Josh Bolten kabinetfőnök kérése volt, hogy aki nem akar az elnöki ciklus végéig maradni, az nyújtsa be lemondását a nyár végéig, vagyis a munka ünnepéig, amely hagyományosan szeptember első hétfőjére esik az Egyesült Államokban. Pár hét alatt két meghatározó figura is szót fogadott: Gonzalest megelőzően Karl Rove, az elnök agyának is hívott stratégiai tanácsadó is beadta lemondását.
Wolfowitzcal kezdődhetett
A távozó bizalmasok sora ráadásul nem is ezzel a két névvel kezdődött. Június elsején jelentette be Dan Bartlett, Bush egyik legrégebbi tanácsadója, hogy elhagyja a Fehér Házat, mert több időt akar tölteni családjával. A BBC szerint nem szabad megfeledkezni Donald Rumsfeld egykori védelmi miniszterről sem, akinek lényeges szerepe volt a Bush elnökségét meghatározó iraki háborúban, de a tavaly novemberi kongresszusi választások után lemondott. Az ő helyzete kísértetiesen hasonlított a Gonzalesére, Rumsfeldet is hosszasan védte Bush a botrányok ellenére is, mielőtt elfogadta a lemondását.
Az elnök egyik embere - Rove pár hete jelentette be távozását
A BBC szerint a körbe még egy név tartozik: Paul Wolfowitzé, akit szintén az iraki háború egyik fő előkészítőjeként tartottak számon. Ő már 2005-ben távozott a kormányzatból és a Világbank elnöke lett, de aztán egy a barátnőjét érintő botrány miatt kénytelen volt megválni posztjától.
A texasi klub
A felsoroltak közül Gonzalesben, Rove-ban és Bartlettben közös, hogy már jóval az előtt bekapcsolódtak Bush politikai pályafutásába, hogy bekerült volna a Fehér Házba. Gonzales 1995-ben lett az akkor Texas államot kormányzó politikus jogi tanácsadója. Két évvel később hivatalos tisztséget kapott a kormányzói hivatalban, majd az állami legfelsőbb bíróság tagja lett. Tanácsadóként követte a Fehér Házba Busht, aki 2005 elején nevezte ki igazságügyi miniszterré. A kinevezés történelmi jelentőségű volt abból a szempontból, hogy korábban soha nem viselt ilyen magas tisztséget egy latin származású amerikai sem. Gonzales pályafutása azért is figyelemre méltó, mert egy kifejezetten szegény családba született, erről lemondónyilatkozatában is megemlékezett.
Karl Rove politikai tanácsadóként irányította Bush kampányait előbb Texasban, majd a 2000-es és a 2004-es elnökválasztáson. Bár elvileg a háttérember szerepét játszotta, egyre inkább a reflektorfénybe került, egyszerre kiáltották ki zseninek és ördögi figurának. Dan Bartlett nem vívott ki magának ekkora ismertséget, de őt is meghatározó figurának tartották a Fehér Házban. Fiatalon került Bush mellé, mindössze 23 évesen, 13 évvel ezelőtt. A Fehér Ház kabinetfőnöke úgy nyilatkozott róla távozásakor, hogy Bartlettre hallgatott az elnök, és olyan viszony alakult ki köztük, hogy őszintén beszélték meg a dolgokat.
Döcög a szekér - Bush politikai öröksége a tét
Bush elnökségének másfél év múlva vége, így számára az a tét, hogy az iraki fiaskó, a belpolitikai botrányok és a republikánusok tavalyi kongresszusi veresége után fel tud-e még mutatni valamit. A The New York Times szerint most, hogy régi bizalmasai távoztak, kapott egy esélyt erre. Bár az elszigeteltsége tovább nőtt, az állandóan támadott Gonzales és Rove nélkül könnyebben tud majd egyezkedni a kongresszussal például Irakról vagy a vitatott lehallgatási programról - véli a lap.
Calvin Jillson, a texasi politikát tanulmányozó egyetemi tanár azt mondta az újságnak, hogy az új tanácsadók inkább a közép felé vezetik Busht. Így talán lesz lehetősége arra, hogy bizonyos ügyekben - például egészségügy, oktatás - együttműködjön a demokratákkal. Jillsonnak azonban kétségei vannak, hogy ez valóban így lesz-e: "Ha valaki hallgatta, mit mondott Gonzales védelmében, akkor láthatta, hogy mennyire megmakacsolta magát. Úgyhogy nem vagyok biztos benne, hogy sikerülni fog neki."