Kölcsönös zsarolás szabadíthatta ki a bolgár ápolónőket

Az első számú líbiai vezető, Moammar Kadhafi fia elismerte egy amerikai hetilapnak adott nyilatkozatában, hogy Tripoli "talán zsarolta" az európaiakat a Líbiában előbb halálra, majd életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt bolgár ápolónők ügyében. Ugyanakkor az európaiakat is zsarolással vádolta.

Moammar Kadhafi fia egy lapinterjúban azt mondta, hogy Líbia "talán zsarolta" az Európai Uniót az öt bolgár ápolónő és palesztin orvos kiszabadításának ügyében. Szeif al-Iszlám Kadhafi a Newsweek nemzetközi kiadásának egy kérdésre azt mondta: "Talán zsarolta, de az európaiak is zsarolták Líbiát. Ők szabták meg a játékszabályokat ebben az immorális játszmában, és most ennek kénytelenek megfizetni az árát".

Párizs szerepe az öt bolgár ápolónő és a palesztin orvos kiszabadításában vitákat és találgatásokat váltott ki, hogy Franciaország mit adott cserébe Líbiának. A franciaországi bírálatokra reagálva Nicolas Sarkozy elnök kijelentette, hogy Párizs nem kínált semmiféle ellenszolgáltatást.

Egy másik kérdés nyomán az ifjabb Kadhafi kijelentette, hogy a franciák több száz millió eurós támogatást helyeztek kilátásba a líbiai egészségügyi szektor számára. Csupán Bengázi kórházának felújítására nem kevesebb mint 300 millió eurós támogatást vállaltak - mondta.

Bengázi kórházában történt a tömeges HIV-fertőzés, amelyért a líbiai hatóságok a bolgár ápolónőket és a palesztin orvost tették felelőssé, holott nemzetközi szakértők szerint a katasztrofálisan rossz higiéniai viszonyok számlájára írható az eset.

Közvetlenül a bolgár egészségügyi dolgozók kiszabadulása után Sarkozy Líbiába utazott. Látogatása alatt Tripoli és Párizs megállapodást írt alá egy tengervíz sótalanítására szolgáló líbiai atomerőmű közös építéséről. Kevéssel később pedig a jelentős francia részvétellel működő EADS európai repülő-, űr- és védelmi ipari cégcsoport írt alá 168 millió euró (42 milliárd forint) összértékű szerződést Tripoliban Milan típusú páncéltörő rakéták szállításáról.