A beszlani tragédia volt az eddigi legvéresebb túszdráma: 2004. szeptember 1-én egy kommandó, amely az orosz csapatok Csecsenföldről való távozását követelte, elfoglalta az észak-oszétiai Beszlanban az 1. számú iskolát. Foglyul ejtették az ott tartózkodó mintegy 1100 embert, köztük az iskola diákjait. Az orosz biztonsági erők három nappal később megrohamozták az épületet, ám az akció vérfürdőbe torkollott.
A szombati megemlékezés több mint 3000 résztvevője gyertyákat, virágokat helyezett el az egykori tornaterem megszenesedett maradványainál, ahová annak idején az emberrablók bezárták túszaikat. A romokra az áldozatok portréit akasztották ki, valamint olyan feliratokat, amelyek kifejezik, hogy a helyiek továbbra sem bocsátják meg a hatóságoknak a tragédiát. "Követeljük a történtek tárgyilagos tisztázását és a felelősök megnevezését!" - állt az egyik transzparensen. Egy másik egyenesen terrorizmussal vádolta a titkosszolgálatot (FSZB) és a belügyminisztériumot.
A harmadik évfordulón a Kreml megbízottja arról biztosította az áldozatok hozzátartozóit, hogy alapos vizsgálat zajlik az iskola megrohamozásával kapcsolatban. Ha beigazolódik, hogy valamelyik tisztségviselő hibát követett el, azt bíróság elé fogják állítani - ígérte Dmitrij Kozak.
Az orosz parlament vizsgálóbizottsága tavaly decemberben megállapította, hogy a különleges biztonsági erők fellépése nem veszélyeztette a túszok életét; nem ők, hanem a terroristák robbantották fel az iskolát. Az áldozatok hozzátartozói és sok orosz azonban úgy véli: a hatóságok ma is eltitkolják a vérfürdővel kapcsolatos tények egy részét. Tiltakoznak az ellen is, hogy a 32 fős csecsen kommandó egyetlen túlélőjét leszámítva senkit sem büntettek meg a beszlani tragédiáért.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a tanévnyitó napján mondott beszédében arról is szólt, hogy Oroszország soha nem felejti el a három éve történt tragédiát és azokat a gyermekeket, aki többé már nem mehetnek iskolába.