Végső egyeségre jutottak Lisszabonban az Európai Unió vezetői az úgynevezett reformszerződésről, amely a francia és holland választók által 2005-ben leszavazott európai alkotmány felvizezett változata. Míg az alkotmány az összes eddigi szerződést váltotta volna fel, a 250 oldalas reformszerződés csak egy újabb lesz a régiek sorában. Célja, hogy egyszerűsítse az EU döntéshozatalát és hatékonyabbá tegye annak működését.
A bürokratikusnak tűnő változásokon túl azonban jelentősen átalakul az EU struktúrája. A megállapodást péntek hajnalban jelentették be az állam-, és kormányfők vacsorája után. A dokumentumot várhatóan decemberben aláírják, és a tagállamok 2009 végéig ratifikálják azt. Az alkotmánnyal ellentétben az EU vezetői jelezték, nem kívánják népszavazásra bocsátani a reformszerződést, nehogy ismét leszavazzák. Írországban azonban - alkotmányos kötelezettség miatt - lesz referendum.
Szűkülő univerzum
A reformszerződés értelmében megszűnik a hat hónapos rotálódó elnökség, az Uniónak több évre választott, állandó elnöke lesz. A külpolitikai fejetlenség megszűnését várják az alkotmánnyal ellentétben nem külügyminiszternek nevezett külpolitikai vezetői poszt létrehozásától. Része a dokumentumnak az európai polgárok alapvető jogait tartalmazó charta is.
Ugyanakkor jelentősen szűkül a nemzeti szuverenitás: 50 területen megszűnik a tagállamok vétójoga. A bel- és igazságügy politika - ami jelenleg a tagállamok önkéntes együttműködésén alapul - közös, kötelező érvényű politika lesz. Ettől a bűnüldözés és a terrorizmus elleni fellépés hatékonyságának javulását várják. A nemzeti parlamentek ugyanakkor nagyobb beleszólást kapnak az EU döntéseibe és megerősítik az Európai Parlament hatáskörét is.
Sáfrányos rizs
"Remélem ez a csúcs nem a lisszaboni csata néven vonul majd be a köztudatba" - mondta a megbeszélés előtt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Arra utalt, hogy több tagállam kisebb-nagyobb kifogást emelt a tervezet ellen. A fő gondot - jelentések szerint - Olaszország és Lengyelország jelentették: Romano Prodi olasz miniszterelnök közölte, hogy nem szavazza meg a dokumentumot, ha Róma - az Európai Parlamenti helyek 785-ről 750 főre csökkentése miatt - kevesebb mandátumot kap, mint a hasonló számú lakossággal bíró Nagy-Britannia. A hajnali nyilatkozatok szerint Olaszország a tervezettnél eggyel több, összesen 73 helyet kap az új parlamentben. Viszont megvonják az EP-elnök szavazati jogát, amellyel ugyanakkor a parlamenti vezetők eddig is ritkán éltek.
Lech Kaczynski lengyel elnök is kisegítette ikertestvérét, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnököt a vasárnapi parlamenti választások előtt, ugyanis megegyeztek: jegyzőkönyv formájában a szerződéshez csatolják azt a kitételt, amely lehetőséget ad a tagállamok viszonylag kicsiny csoportjának is egyes uniós döntések időleges elhalasztására. Lech Kaczynski már előre közölte: a csütörtök esti vacsora menüjén kívül - grillezett nyelvhal sáfrányos rizzsel - nem adja áldását semmire, ha a lengyel követeléseket nem teljesítik.
Nagyvonalú szöszmötölés
Sikerült megoldást találni a bolgárok panaszára, amely a közös fizetőeszköznek az új európai szerződésben történő írásmódját sérelmezte. Konkrétumot az ügyről nyilakozó portugál külügyminiszter nem említett, de a bolgár kormányszóvivő később elmondta, hogy a tagállamok beleegyeztek: Szófia az általa kívánatosnak tartott formában, evro-ként írhatja cirill betűkkel az eurót. Később, de még a bolgár eurócsatlakozás előtt döntenek arról, milyen formában szerepeljen a név a bolgár nyomású bankjegyeken és érméken.
Alfred Gusenbauer osztrák kancellár külön tájékoztatóján megerősítette, hogy az osztrák egyetemekre beiratkozó külföldi (EU-s) diákok számának korlátozása miatt Ausztria ellen indított uniós jogi eljárást az Európai Bizottság öt évre felfüggeszti. Hozzátette, hogy ez Bécsnek megfelelő megoldás a problémára, ha ezt követően sikerül megnyugtató tartós rendezést is találni.
Az EU vezetői tisztában voltak azzal, hogy súlyos kudarc lenne, ha nem állapodnak meg. Ugyanakkor a hatékonyság növelése mellett az európai vezetők láthatóan már elfeledkeztek a reformszerződés elődjét, az alkotmányt életre hívó Európai Konvent másik két céljáról: az EU jövőjének felrajzolásáról, és arról, hogy az Uniót közelebb hozzák az európai polgárokhoz. A lisszaboni EU-csúcs másik fontos kérdése a versenyképesség. Erről várhatóan pénteken tárgyalnak.