Amerika nagy háborúja nem a függetlenségi háború volt, hanem a rabszolgaság eltörléséért indított mészárlás. Halottak száma: több mint 1.000.000. A rabszolgaságot nem sikerült eltörölni. Belekerült a szegregációs törvényekbe, a választási szabályokba, az iskola-rendeletekbe.
Az elmúlt században a 60-as évekig a déli államokban folyamatos volt a fekete kisebbség üldözése és elnyomása, amely elől a hadsereg és a sport jelentett majdhogynem egyedüli kiutat. Több Kennedynek és bátor fekete vezetőnek kellett meghalnia, mielőtt Lyndon B. Johnson elnök eltörölte a "rekonstrukciónak" nevezett szegregációs törvényeket, amely a "Jim Crow korszakot" jellemezte Amerikában.
40 évvel 1968, Bobby Kenedy és Martin Luther King Jr. halála után mintha az ő szellemük térne vissza az 1961-ben született fekete szenátor, Barack Hussein Obama szavaiban és terveiben.
LBJ óta vannak fekete képviselők és szenátorok is Amerikában, hiszen kialakítottak fekete többségű kerületeket, és ők rendre beszavazzák a közösségük által támogatott jelölteket. És azóta piros, azaz republikánus a déli államok többsége - korábban pont ugyanennyire volt kék, demokrata. LBJ tudta, hogy a liberálisok el fogják veszteni az elmúlt évtizedek stabil többségét a dél elvesztésével, mégis haladt a maga útján. (Apró iróniája a történelemnek, hogy John F. Kennedy halálával elnökké váló LBJ anno bizonyítottan választási csalással tört fel Texasból, mint az olaj. )
Amerika válaszúthoz érkezett. Ezeknek a napoknak, heteknek a jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Egy háromszáz éves, milliós áldozatot, kínt, szenvedést okozó "racial divide" meghaladása a tét. Obama az első, aki 4 éve nem fekete körzetből lett szenátor, 85 százalékban fehér az a chicagói körzet, amelyet képvisel.
Egy hete Iowában egy 97 százalékban fehér állam demokratái repítették őt az első helyre, és a döntően kisvárosi, fehér, gazdag és polgári New Hampshire is erősen megtámogatta ezt a lendületet - de nem eléggé. Néhány ezer szavazattal kevesebbje lett Obamának, mint az "Amerika első fekete elnökének" nevezett Bill Clinton hitvesének. A küzedelem kiegyenlítetté vált, Obama nem kapott olyan megerősítést New Hampshire-ben, amely az egekig repítette volna a kampányt, de a lendülete messze nem tört meg.
Mit mond Obama a faji kérdésről? Semmit! Nem beszél róla! És közben talán mégis? Így kezdte Des Moinesban, amikor megköszönte támogatói bizalmát: "They said this day would never come"... ("Ők azt mondták, ez a nap soha nem jön el") Mindannyian érezzük, ki lehet ez az "ők"... De a faji kérdés bizonyosan elő fog kerülni a déli államokban.. Alabama, Georgia, Missisippi.. Elfogadja-e Obamát a fekete közösség? Vagy előjön újra az "Is he black enough?" (Elég fekete-e Obama?) szürrális kérdésfelvetés?
A Bushwhackaz torka elszorul, hangja megremeg... hogyan tudjuk ezt a tétet, ezt az érzést közvetíteni az óhaza irányába? Ez nem politika, ez történelem. Talán Reagan elnök óta nem volt/lehet/lesz ilyen fontos elnöke Amerikának! Küldjük persze a képket, a hangokat, a pátoszt visszafogjuk, hangunkat stabilizáljuk.. God bless America :)
Nashua, New Hampshire - január 10.