Nincs menekvés a gyilkos kórokozók elől

Ha a fejlett országok nem hajlandók ott költeni a járványok megfékezésére, ahol a legtöbb kórokozó üti fel a fejét, senki nem úszhatja meg. Amerikai és brit kutatók szerint a hirtelen benépesülő vidékek a legveszélyeztettebbek, de "mindannyian ugyanazon a bolygón lakunk és nincs hová menekülni" - oszlatta el az illuziókat egyikük.

Rossz helyen kutakodnak a világ járványfigyelői, mint ahogy a járványok megfékezésére költött pénzek se oda kerülnek, ahol a legnagyobb szükség lenne rá - derül ki abból a tanulmányból, ami az elmúlt évtizedek új fertőző betegségeit vizsgálta.

Az amerikai kutatók 1940 és 2006 között megjelent 335 fertőző betegség kialakulását vizsgálták, az eredményeik szerint leginkább az Egyenlítő vidéke, Délkelet-Ázsia, az indiai szubkontinens, Közép-Afrika és Latin-Amerika veszélyeztetett.

A kutatók arra jutottak, hogy ott terjednek el a legkönnyebben az új fertőző betegségek, ahol hirtelen megnő a lakosság száma, ahol sokan foglalkoznak nemzetközi kereskedelemmel, ahonnan sokan utaznak és ahová sok külföldi érkezik, illetve nagy veszélyt jelent az is, ha a mezőgazdasági tevékenység hirtelen megváltozik. "Mindennél fontosabb, hogy megőrizzük a még érintetlen területeket. Egyre kisebb helyre szorítjuk a vadállatokat, miközben egyre nagyobb területeket tarolunk le" - magyarázta Marc Levy, a Columbia Egyetem munkatársa.

Kate Jones kutatásvezető a Nature című újságban megjelent cikkében azt írta: míg a negyvenes években alig 20 új fertőző betegség ütötte fel a fejét világszerte, 1990 és 2000 között nyolcvan. A legtöbb - majdnem száz - a nyolcvanas években jelent meg, valószínűleg a HIV-vírus miatt, amely a fertőzötteket fogékonnyá tette újabb betegségekre.

Az újkeletű betegségek 60,3 százaléka úgynevezett zoonózis, azaz gerinces állatokról emberre terjedő betegség, az ebbe a csoportba tartozó kórságok 71,8 százaléka pedig vadállatoktól - a háziasított állatokon keresztül - érkezett az emberek közé. A listán szerepel a Nipah vírus, ami Malajziából indult, a Kínában terjedő SARS- vírus, ami miatt 2002-ben Délkelet-Ázsiában le kellett állítani a nemzetközi utazásokat, de vizsgálták a H5N1-es vírust és a madárinfluenzát is.

"A gyors beavatkozás az egyik leghatékonyabb eszköz a járványok megfékezésére, ahogy ez a SARS esetében is történt. Kínában kiderült: miél hamarabb lépünk közbe, annál kisebb a kár: a 2002-es kitöréskor 774-en betegedtek meg, háromnegyedük Kínában, tehát sikerült megakadályozni, hogy a kórokozó átterjedjen másik országra. A kutatók erősen kritizálták a nemzetközi járványfigyelő szolgálatokat, mondván, ahelyett, hogy a valóban érintett helyekkel foglakoznának, a fejlett területekre, Európára, Észak-Amerikára, Ausztráliára koncentrálnak.

Ez egyrészt annak köszönhető, hogy ezeken a területeken van pénz erre, másrészt a 20. században valóban itt voltak a járványgócok a hirtelen benépesedés és az antibiotikumok tömeges használata miatt. A most legveszélyeztetettebb területek most hasonló társadalmi változásokon mennek át. Ahogy emelkedik a lakosságszám, "az ember benyomul az érintetlen területekre, átalakítja, művelni kezdi a vidéket, amely kórokozók egész tárházát rejti" - mondta Kate Jones kutatásvezető a Nature honlapján olvasható ismertetőben. "Globális stratégiára van szükség, hogy megállíthassuk a járványokat, mielőtt tovább terjednek, különben mindenki veszélybe kerül. Mindannyian ugyanazon a bolygón lakunk és nincs hová menekülni" - zárta szavait fenyegetően a brit biológus.

Az Egészségügyi Világszervezet is kongatja a vészharangot

2002 óta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői több mint 1100 járványt jegyeztek fel. A szervezet 2007-es jelentése emlékeztet, hogy manapság, amikor évente kétmilliárd utas utazik repülőgéppel, csak órák kérdése, hogy a világ egyik pontján kirobbant járvány azonnali veszélyként jelentkezzen valahol máshol is. A WHO figyelmeztetett arra is, hogy a fertőző betegségek ellenőrzésére irányuló erőfeszítéseket már komolyan veszélyezteti, illetve új betegségek megjelenését segíti elő a mikroorganizmusok evolúciója és az antibiotikumokkal szembeni ellenállás erősödése. Mind gyakrabban fordul elő az is, hogy hasmenéses betegségek, kórházban szerzett fertőzések, malária, agyhártyagyulladás, légúti fertőzések vagy a szexuális úton terjedő betegségek nem gyógyíthatók a megszokott orvosságokkal a gyógyszerrezisztencia kialakulása miatt.