Megelégelték a dacos gerillavezér ügyeit Diliben

Megszökött az indonézektől, majd dezertált hazája, Kelet-Timor hadseregéből is, hogy aztán éveken át a dzsungelben bujkálva törjön borsot a kormány és az apró államot istápoló Ausztrália orra alá. A kelet-timori stabilitás egyik fő kerékkötőjének tartott Alfredo Reinadót csütörtökön temették el, miután hétfőn lelőtték, amikor embereivel megtámadta az államfőt. A két éve 600 dezertáló katona élére álló vezért csak kevesen követték utolsó akciójában, és halála sem rázta meg az embereket, akik közül pedig régebben sokan szimpatizáltak vele.

Mindig tudott nagyot mondani, és egy időben képes volt tettekre váltani szavait. Alfredo Reinado kelet-timori gerillavezért múlt hétfőn lőtték agyon Kelet-Timor fővárosában, Diliben, az elnöki palotánál. A The Australian szerint - amelynek tudósítói még 2006-ban találkoztak hosszas egyeztetés és konspirációt követően a dzsungelben a férfival - akkor azt mondta, nem az a fajta, aki megadja magát. Pedig a hétfői lövöldözésben súlyosan megsebesült José Ramos-Horta államfő korábban több alkalommal is megkérte, hogy adja fel magát, sőt még az ellene folyó hajtóvadászatot is felfüggesztette, hogy rábírja az együttműködésre az Ausztráliában kiképzett egykori katonatisztet.

Az 1967-es születésű férfi 1990-ben került először Ausztráliába, miután megszökött az indonéz hadseregből, ahova az ország 1975-ös megszállását követően sorozták be erőszakkal. Előbb dokkmunkásként dolgozott Ausztrália nyugati partján, majd a függetlenségi szavazás után hazatért, és belépett a kelet-timori hadseregbe. Kiképzői úgy emlékeztek rá, mint aki túlságosan is szókimondó volt. A haditengerészetnél szolgált, ám összetűzésbe került a rendőrséggel és feletteseivel is, akik között sok kelet-timori volt, ráadásul egyik kiképzése alatt szerelmi viszonyba bonyolódott egy timori katonanővel. A haditengerészettől ezért áthelyezték a katonai rendészhethez - ami gyakorlatilag lefokozást jelentett.

Az ausztrál The Age szerint feletteseivel fennálló rossz viszonya is közrejátszott abban, hogy 2006-ban 20 társával, két teherautónyi fegyverrel és munícióval dezetrált. Mindezt az ország függetlenné válsása óta a legkritikusabb időszakban, amikor a kelet-nyugati megosztottság miatti zavargások elérték a csúcspontjukat. Ez a megosztottság abból fakad, hogy a függetlenségi harcokban aktívabb keletiek úgy tekintenek a nyugatiakra, mint akik együttműködtek a brutális indonéz megszállókkal. Később elkapták, de a zavargások okozta káoszt kihasználva megszökött Dili új-zélandi békefenntartók által is őrzött fő börtönéből. Később a The Australiannak azt állította, még integetett is az új-zélandi katonáknak. Vele együtt 57 rab nyert egérutat, miután lerombolták az épület több falát is.

Azóta bujkált, de sem a helyi rendőrök, sem az elfogására kiküldött ausztrál elitkommandósok nem tudták elkapni. Egy alkalommal egy körbevett hegytetőröl lógott meg, megalázva az ausztrál katonákat. Legendája ezzel is csak nőtt az idegen békefenntartókkal szemben bizalmatlan helyiek körében. Tavaly Ramos-Horta elnök végül fel is függesztette a hajtóvadászatot és a helyzet tárgyalásos rendezését kezdeményezte. Reinadón kívül ugyanis még vagy 400, 2006-ban dezertált katona ügye is függőben volt, akik több más lázadó parancsnokkal együtt bujkáltak Kelet-Timor hegyeiben. Ügyük lezárását a stabilitás helyreállításának kulcskérdéseként tekintették, mivel ők maguk, illeteve az őket támogató bandák és klánok gyakran és előszeretettel robbantottak ki összecsapásokat, akár a fővárosban is. Reinado ráaádásul azt követelte, hogy az általuk megszállt térség - a Dilitől nyugatra fekvő Emera-hegységben - legyen szabad terület, és az ausztrál katonák, illetve a kelet-timori hadsereg csak engedéllyel léphessenek be oda.

A múlt hétfői lövöldözéssel kapcsolatban sok dolog nem tisztázott, például, hogy Reinado mit is akart az elnöki palotánál, és az akció vajon egy szélesebb körben szervezett összeesküvés része volt-e. Az eddigi adatok szerint a gerilla és 5-6 embere két kocsival hajtott a helyszínre, lefegyverezték a kapuőröket, emberei állítólag le is akarták őket lőni, de Reinado hagyta őket futni. Ezután a gerilla és Leopoldino névre hallagató testőre az elnök hálószobájához igyekezett, de nem találták ott Ramos-Hortát, aki reggeli kocogáson volt. Eközben tűzharcba keveredtek az őrökkel, akik végül végeztek velük. Az elnök a fél órán át tartó lövöldözés idején ért vissza a kocogásból, az egyik támadó azonnal rálőtt, testőrei késve vetették elé magukat. De nem Reinado lőtt rá, ő akkor már holtan feküdt.

Az egyik őr szerint nem is akarhatta a gerilla megölni az elnököt, ugyanis nem egyszer találkoztak már egymással, amely alkalmakkor ő is ott volt, és szerinte bíztak egymásban. Reinado egyik lázadó tiszttársa - akit azzal gyanúsítanak, hogy az elnöki rezidenciánál történt lövöldözés után egy órával ő vezette a miniszterelnök, Xananan Gusmao konvoját, és házát ért támadásokat - azt állította a The Australiannak, hogy a két férfi közötti viszony romlóban volt, mivel a 400 katona közül többekkel, Reinado kihagyásával külön kezdett tárgyalni a kormány, sőt, többeket meggyőztek, hogy jöjjenek le a hegyi búvóhelyeikről, fedett szállást és kosztot biztosítottak nekik, amit már évek óta nélkülöztek a dzsungelben bujkálva.

Az ausztrál lap szerint a katonák közötti megosztottságot jól jelzi, hogy Reinadónak csak körülbelül 15 embert sikerült rávennie az akcióra. Ráadásul hiába a korábbi példák arra, hogy egy-egy hasonló akció komoly lázongásokat váltott ki Diliben és más városokban, a gerilla halála most a többséget hidegen hagyta, inkább csak szélesebb rokonsága gyászolja. Múlt hét óta nyugodtak az alig több mint százezres Dili utcái, jóllehet rendkívüli állapot is érvényben van. Reinado halálát azonban megkönnyebülés övezi, az emberek inkább a kómában fekvő elnök sorsáért aggódnak - írja a The Australian tudósítója.